Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Egyházművészet, vallásos ábrázolások, szakrális emlékek, liturgikus tárgyak - Puskás Bernadett: Két kárpátaljai fatemplom és ikonosztázaik
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. szített csavart oszlopok. Az ikonosztáz mostani erőteljes kék alapszíne mára javító átfestés, de a márványozott sötétkék aranyozással és vörös-bordó elemekkel kombináltan a 18. század utolsó harmadában nem mondható szokatlannak. A Felvidék és Dél-Lengyelország görög katolikus templomaiban több ilyen példát is ismerünk. Az ikonosztáz előoldalán, a főtengelyben hangsúlyosan feliratmező kapott helyet, amelyen ez olvasható négy barokkosán megfestett, harsonázó puttó-kerub közepette: „Áldott legyen az Úr neve mostantól mindörökké meg- áldatott Krisztus születésétől (számított) 1784. évben október 18-án”. A festés tényét a zugói krónika 1784. évi bejegyzése is megerősíti, feljegyezve, hogy „Abban az évben a huklivai felső templomot festették és az alsót lebontották. A festő a német Franz Peyer (Payer) volt: kifestette 360 arany vonásért. Michail Grigasi paróchus idején”.37 A felépítmény alapképsora még szokásosan hét, közel azonos szakaszra tagolódik. Ezekben a négy alapkép aranyozott kagylómotívumokkal díszített épített keretben áll, amelyet faragott oszloppár hangsúlyoz, alattuk predellákat festettek, előépítmény így nem készült. Az alapképek között középen a királyi ajtó szárnyakkal zárul, a két, kissé alacsonyabb ívű diakónus ajtó nyitott. Az alapképek rendje a hagyományos tematikát követi. A királyi ajtótól balra és jobbra a természetes és könnyed kéztartással ábrázolt Istenszülő a gyermekkel ikon és a Tanító Krisztus háromnegyedes alakja arányaival, térbeliségében, finom részleteivel képzett mester közreműködésére vall. Krisztus gazdagon redőzött aranyszegélyű himationja ugyanolyan előképről készült, mint a Csehországba átszállított Nova Polana-i fatemplom Krisztus alapképe. Az ikonosztázon, a két szélső alapkép fölé, Kárpátalján szinte egyedülálló módon barokk kartusokban címerek kerülnek fel, Szent Miklós püspök ikonjához Bacsinszky András (1732-1809) pelikános püspöki címere, a Szentlélek alá- szállása címünnep-ikon fölé a magyar királyi cimer került minden bizonnyal a megbizói szándékot követve egyfajta reprezentatív céllal. A gazdagon faragott királyi ajtót kagylókkal és rózsákkal díszített indamotívum alkotja, amelyben a festett medalionok hagyományosan az Angyali üdvözlet és az evangélisták alakjait ábrázolják. Fölötte az ekkor már ritkábban ábrázolt, a helyi késő középkori ikonfestészetben még szokásos Nem kézzel festett Krisztus arcmás, a Mandylion szerepel. A királyi ajtó bélleteiben a liturgiaszerző főpapok alakjai, Nagy Szent Bazil és Aranyszájú Szent János láthatók, a bélletívben a szentségházakon is szereplő eucharisztikus szimbólum kapott helyet. A diakónus ajtók bélleteiben négy arkangyal teljes alakos ábrázolását festették meg. A déli ajtónál Szent Mihály és Gábor jól ismert attribútumaikkal, az északinál Rafael, 37 Сирохман i. m. 331-333. 694
