Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Egyházművészet, vallásos ábrázolások, szakrális emlékek, liturgikus tárgyak - Puskás Bernadett: Két kárpátaljai fatemplom és ikonosztázaik

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. amelyet elsőként határoztunk meg még 2008-ban. Az ikon egy sor olyan stiláris jeggyel rendelkezik, amelyek alapján legközelebbi analógiája egy mára csak a szakirodalomból ismert, Kárpátaljai Madonnának elnevezett ikon, melyet eredetileg az iszkai templomban őriztek.22 Az iszkai ikon állapota, lelőhelye napjainkra nem ismert. Kutatásunk idejére már nem volt meg, a templomban egy rendkívül átfestett állapotú ikont mutattak helyette, amely a beavatkozástól eltekintve sem látszott több száz évesnek. Mind az uzsoki, mind a lappangó középkori iszkai ikon szinte grafikus felfogásban, a színfoltok hangsúlyos kon- túrvonalazásával készült. Mindkettőt szűk színpaletta jellemzi, egy alapvető különbséggel. Az uzsoki Hodigitria színhasználatában az okkerek dominál­nak, ilyen a háttér színe is. Az iszkai ikon 1971-es rövid leírása viszont úgy fogalmaz, hogy monokróm, szürkés-világoskék a háttér színe és igen világos, szinte fehér Mária arca.23 Az uzsoki ikon az Istenszülőt félalakosan ábrázolja. Mária hagyományos viseletben látható, khitonja szürkéskék, himationja sötét redőkkel tagolt barnásvörös, homlokán és vállán a szűzi tisztaságára utaló csil­lagok. Jobbjával gyermeke felé mutat. A gyermek Jézus anyja bal karján fog­lal helyet. Jézus khitonja nem a hagyományos fehér színű, hanem szürkéskék, himationja okker élfényekkel kivilágosított vörös. Jobbját áldóan előre tartja, baljában írástekercset tart. A háttéren egy-egy angyal látható a hódolat jeleként letakart kézzel, vörös, illetve kék négyzetes mezőben. Kétoldalt önálló képme­zőkben és lent, a központi ábrázolás alatt futó sávban ószövetségi személyek láthatók, kezükben kibontott írástekercsekkel. Félalakos ábrázolásaik nagyon közeli variánsai az említett lappangó iszkai Hodigitria egészalakos mellékfigu­ráinak. Az uzsoki ikon festékrétege baloldalt és alul igen töredékes, a hiányok épp a mellékfigurák arcán találhatók. így meghatározásukban attribútumaik és az iszkai ikon fekete-fehér felvétele segít. Mózes a csipkebokorral és Áron, Dávid a frigyládával és Salamon a templommal, Izaiás a fogóval és Gedeon a gyapjúcsomóval szinte azonos prototípus alapján készült mindkét ikonon. Uzsokon fennmaradt egy 17. századi ikonosztáz két Krisztus ikonja is. Mindkettő, az egykor Deészisz sor középképeként megfestett Pantokrátor és a Tanító Krisztus az alapképsorból, galíciai műhelyekben alkalmazott korabe­li ikonfestő stílushoz kapcsolódik. Festőjük a korábbi időszak síkszerű, elvo­natkoztatott ábrázolásmódjával ellentétben a 17. század közepe után elterjedt, plasztikusabb formálás eszközeivel él, tónusátmeneteket alkalmaz. Az ábrá­zolás természetes térbeliséget ad a figuráknak, a drapériáknak. Krisztus arca valószerűen ábrázolt, fülek mögé fésült hajtincsekkel, rövid, az állát finoman 22 Puskás 2008. 23 Логвин 1973,93-95. 687

Next

/
Thumbnails
Contents