Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Egyházművészet, vallásos ábrázolások, szakrális emlékek, liturgikus tárgyak - Puskás Bernadett: Két kárpátaljai fatemplom és ikonosztázaik
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. amelyet elsőként határoztunk meg még 2008-ban. Az ikon egy sor olyan stiláris jeggyel rendelkezik, amelyek alapján legközelebbi analógiája egy mára csak a szakirodalomból ismert, Kárpátaljai Madonnának elnevezett ikon, melyet eredetileg az iszkai templomban őriztek.22 Az iszkai ikon állapota, lelőhelye napjainkra nem ismert. Kutatásunk idejére már nem volt meg, a templomban egy rendkívül átfestett állapotú ikont mutattak helyette, amely a beavatkozástól eltekintve sem látszott több száz évesnek. Mind az uzsoki, mind a lappangó középkori iszkai ikon szinte grafikus felfogásban, a színfoltok hangsúlyos kon- túrvonalazásával készült. Mindkettőt szűk színpaletta jellemzi, egy alapvető különbséggel. Az uzsoki Hodigitria színhasználatában az okkerek dominálnak, ilyen a háttér színe is. Az iszkai ikon 1971-es rövid leírása viszont úgy fogalmaz, hogy monokróm, szürkés-világoskék a háttér színe és igen világos, szinte fehér Mária arca.23 Az uzsoki ikon az Istenszülőt félalakosan ábrázolja. Mária hagyományos viseletben látható, khitonja szürkéskék, himationja sötét redőkkel tagolt barnásvörös, homlokán és vállán a szűzi tisztaságára utaló csillagok. Jobbjával gyermeke felé mutat. A gyermek Jézus anyja bal karján foglal helyet. Jézus khitonja nem a hagyományos fehér színű, hanem szürkéskék, himationja okker élfényekkel kivilágosított vörös. Jobbját áldóan előre tartja, baljában írástekercset tart. A háttéren egy-egy angyal látható a hódolat jeleként letakart kézzel, vörös, illetve kék négyzetes mezőben. Kétoldalt önálló képmezőkben és lent, a központi ábrázolás alatt futó sávban ószövetségi személyek láthatók, kezükben kibontott írástekercsekkel. Félalakos ábrázolásaik nagyon közeli variánsai az említett lappangó iszkai Hodigitria egészalakos mellékfiguráinak. Az uzsoki ikon festékrétege baloldalt és alul igen töredékes, a hiányok épp a mellékfigurák arcán találhatók. így meghatározásukban attribútumaik és az iszkai ikon fekete-fehér felvétele segít. Mózes a csipkebokorral és Áron, Dávid a frigyládával és Salamon a templommal, Izaiás a fogóval és Gedeon a gyapjúcsomóval szinte azonos prototípus alapján készült mindkét ikonon. Uzsokon fennmaradt egy 17. századi ikonosztáz két Krisztus ikonja is. Mindkettő, az egykor Deészisz sor középképeként megfestett Pantokrátor és a Tanító Krisztus az alapképsorból, galíciai műhelyekben alkalmazott korabeli ikonfestő stílushoz kapcsolódik. Festőjük a korábbi időszak síkszerű, elvonatkoztatott ábrázolásmódjával ellentétben a 17. század közepe után elterjedt, plasztikusabb formálás eszközeivel él, tónusátmeneteket alkalmaz. Az ábrázolás természetes térbeliséget ad a figuráknak, a drapériáknak. Krisztus arca valószerűen ábrázolt, fülek mögé fésült hajtincsekkel, rövid, az állát finoman 22 Puskás 2008. 23 Логвин 1973,93-95. 687
