Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Egyházművészet, vallásos ábrázolások, szakrális emlékek, liturgikus tárgyak - Puskás Bernadett: Két kárpátaljai fatemplom és ikonosztázaik

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

ezeket farkasfog minta díszíti. Régebbi fényképfelvételek tanúsága szerint, a 20. század elején a templomhajó oldalfalain még az eredeti egyenes záródású, szemöldökpárkány jellegű kis zsindelyes eresszel védett ablakok nyíltak.10 A 1970-80-as években ezek helyére nagyméretű, félköríves lezárású ablaktokokat építettek be, ahogy az eredeti faajtót is cserére ítélték.11 A toronytesten a nyitott ívekkel készült galériára való tekintettel eredetileg nem volt szükség ablakra. A két kisebb kitekintő nyílást később vághatták ki, a 20. század elején ezek már ott láthatók a fényképeken.

A helyi bizánci faépítészeti hagyomány a centralitást és hosszanti jelleget ötvöző alaprajzokat használt.12 Ezt követve a tagolt templombelsőben a szentély, a hozzá képest szélesebb hajó és a keskenyebb előcsarnok, babinec a központosságra utalóan közel négyzetes szakaszokként épült, mégis hangsúlyosan egy hosszanti tengelyre fűződik fel. A templombelsőben a női szakasz és a hajó közötti átjáró ívnyílása profilozott, a díszesebb változatok közé számít.

A Munkácsi püspökség egyházközségeiben a rendszeres anyakönyvezés, iratkezelés viszonylag későn, az egyházmegye Mária Terézia közbenjárására történt kánoni felállítása után (1771) válik gyakorlattá. Erről Olsavszky Mihály Mánuel (1743-1767) munkácsi püspök vizitációinak adatai is tanúskodnak.13 A fatemplomok meghatározásában így a ritkán fellelhető bevésett feliratok, mesterjelzések és a Kárpát-vidék, elsősorban Galícia fatemplom-építészetének stiláris, technikai, alaprajzi megoldásaival való összevetés adhat támpontokat.

A templomba nyíló kapu fölé vésett cirill betűs, rutén nyelvű felirat szerint a templom 1745. június 11-én készült el Iljko uzsoki pap idején. Itt megemlítik építőmestereit is, így Pavel Tonyeivet a galíciai Bitla faluból és Iván Ciganinovot a kárpátaljai Ticháról.14 Ung vármegyében a 20. század első évtizedeiben az uzsoki fatemplom számított a második legrégibb épületnek.15 A templomépítés dátumát a későbbiekben a schematizmusok is átveszik.16 Az 1751-es Canonica Visitatio említése szerint Bereznicki főpresbiter szentelte meg az épületet, és Luka Petrasovics paróchus idején a templom még új, ami összhangban van a kapu fölötti felirattal.17

A következő öt évtized alatt a templom állaga erősen megromolhatott.

10 Vavrouäek 1909, 23.

11 Жариков 1985, 175.

12 Sas-Zaloziecky 1926,14.

13 Гаджега i. ю. 171.

14 Сирохман i.m. 131-132.

15 Гаджега i. m. 119.

16 Schematismus 1915,156.

17 Гаджега i. m. 81.

685