Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Egyházművészet, vallásos ábrázolások, szakrális emlékek, liturgikus tárgyak - Puskás Bernadett: Két kárpátaljai fatemplom és ikonosztázaik

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

rítusú templomok esetében a keleti és a nyugati szakrális építészet szintetizálásának szándékával történt, Kárpátalja templomépítészetének egyik sajátosságaként beszélnek róla.4 Elterjedt nézet, hogy a templom toronnyal való kiegészítése a helyi építészetben nem a harangok elhelyezése miatt történt elsősorban, hiszen több templom esetében külön harangláb is épült. Tarasz kifejti, hogy a középkortól kapcsolódtak tornyok templomokhoz, azonban ezeknek védelmi és jelző funkciójuk volt. Másfelől a szerző rámutat, hogy jelzést hatékonyan harangokkal lehetett ellátni, és harangok kisebb méretben már a középkortól általánosan használatban voltak, fokozatosan „vándoroltak” át a templomot körülvevő falakról vagy kapubástyáról a templomtoronyba, s menet közben alakult ki a harangozás barokk kori liturgikus gyakorlata.5 Ezt igazolva az uzsoki templom 1751-es canonica visitaciója már azt említi, hogy az uzsoki templomnak két harangja is van, több más templom esetében pedig három harangot is feljegyez, melyek bizonyára szintén kisebbek lehettek.6 A templom felett a domboldalon 1929-ben kétszintes harangtorony épült az I. világháború befejezése után beszerzett újabb, nagyobb harangok számára.7

Az épület hármas tömegét széles tetőeresz fogja össze, mintegy fedett tornácot helyettesítve. Ebben az alsó sávban még borítás nélkül látható a boronafal. Az ereszt, amelyről már a hármas tetőzet emelkedik, valamint a tetősíkokat és a köztük lévő falszakaszokat egységesen fazsindely védi. A kis kupalakú toronycsúcsok gömbjein nagyméretű, mára már felújított formában látható hármas keresztek állnak, a középsőt a görög katolikus egyház 1949-es betiltása után András-keresztre cserélték.

A hagyományosan, bárdolt fagerendákból épült fatemplom külső homlokzatának egyik dekoratív sajátosságát az alsó sávban a boronafal felfelé lépcsőzetesen kiengedett gerendavégei adják, amelyeket az előcsarnok és a szentély sarkainál a széles kiülésű tetőeresz alátámasztására hagytak ebben a formában. A túlnyúló gerendavégeket sajátos, nyugaton íves profilozással, keleten ún. golyvás kiképzéssel alakították ki.8 Az egyszerűségében nemes épület díszítőmotívumai szerények. Ezek olyan hagyományos lapos faragással készültek, amely a bojkó templomok esetében különösen is jellemző, hiszen az épület összképét elsősorban zsindellyel fedett alapformái adják meg.9 A bejárati kapu széles szemöldökgerendáján három félkörívet véstek és faragtak meg,

4 Тарас 2007,439-446.

5 Тарас i. m. 506-507.

6 Гаджега 1924, 81.

7 Сирохман i. m. 132.

8 Magocsi - Zapletal 1982, 132, 169-170. kép: 1920-as állapot fotói.

9 Макушенко i. m. 96-97.

684