Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Karlinszky Balázs: Egy 15. századi veszprémi kápolnaalapítás margójára. A veszprémi Keresztelő Szent János-plébániatemplom Szűz Mária-kápolnája a 15–16. században
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. székeskáptalanokkal, mint például Eger, Esztergom, Győr vagy Pécs15 összevetve - egybefüggő kanonoki utca vagy városrész nem alakult ki, és a káptalan földesurasága is jellemzően telkekre és nem városrészekre terjedt ki. A Szűz Mária-kápolna káptalani patronátusa viszont aló. század közepén már vitán fölül állt. A tárgyalt események után bő fél évszázaddal később, közvetlenül a város török általi meghódítását követően, 1556-ban összeállított javadalomlista részletesen felsorolta a városban található és a püspök, illetve a káptalan által adományozható oltárjavadalmakat. Utóbbiak közé sorolták az összeírás szerint a Keresztelő Szent János-plébániatemplom melletti Szűz Mária-kápolna oltárigazgatóságát is, amelyhez ház, szőlők és szántóföldek tartoztak.16 Az elmondottakból megállapítható tehát, hogy a káptalan, mint testület érdekei kerültek összeütközésbe a Porch család anyagi szempontjaival. A família úgy értékelhette, hogy Gergely kanonok, későbbi somogyi főesperes magánszemélyként, a Porch család tagjaként, s nem mint a székeskáptalan kanonokja alapította a kérdéses Szűz Mária-kápolnát, s így az ellentmondásban szereplő telkek a család tulajdonát képezték. A káptalan azonban az 1484. évi oklevél tanúsága szerint nyomosabb érvekkel rendelkezett. Egyrészt mivel Porch Gergely kanonokként egy vásárolt, tehát nem örökölt, vagyis a családi vagyonból származó szőlővel dotálta az oltárt, másrészt a testület az első oltárigazgató kijelölését és beiktatását is keresztül tudta vinni. Az oltárhoz tartozó telkekbe történő iktatásnak ugyan 1464-ben a Porch família és rokonsága, majd 1484-ben az oltárigazgató kijelölésének a kegyuraság kérdése kapcsán a templom plébánosa is ellentmondott, azonban a 16. század közepére a patrónusi és javadalmi viszonyok a székeskáptalan javára véglegesen eldőltek. Számolni kell továbbá a föesperes esetleges fenn nem maradt, a káptalan számára kedvező tartalmú végrendeletével is.17 A veszprémi kanonokok szabad végrendelkezési jogára vonatkozóan több oklevél maradt fenn. 1416-ban kelt Zsigmond királynak azon mandátuma, az éneklőkanonok házának szomszédságában feküdt: VO 56-58. (27. sz.) A kanonoki házakról általában lásd Tóth 1969,; Gutheil 1979, 106-108. 15 Cevins 2003, 76.; Fedeles 2009,173-194., 182. (térkép). 16 Szk 327. 17 Kezdetben az egyháziak vagyonuk fölött nem végrendelkezhettek, haláluk után azok az egyházra szálltak. A végrendelkezés jogi hátterét Magyarországon először az 1279-es budai zsinat szabályozta, amely a klerikusok által életükben szerzett-vásárolt és örökölt javak tekintetében biztosított szabad rendelkezési jogot számukra. Szeredy 1883, 1611. A 14. századtól mind gyakoribbá vált a kanonokok részéről a szabad végrendelkezésre való törekvés. A folyamat végén, amely annak ellenére fenyegetett az egyházi vagyon elaprózódásával, hogy lelkiismereti kötelezettségként az egyház javára fordítandó kegyes adományok tételét is kikötötte, az 1515. évi veszprémi zsinat állt. A szinóduson ezért, az egyház javainak védelme érdekében kellett a papi végrendeletek főpásztori ellenőrzését és jóváhagyását bevezetni. Kollányi 1890, 88-116. 68
