Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Pilipkó Erzsébet: Van-e Szent István-hagyomány Királyszentistvánon?
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. ban Máté nevű papját már az 1333-1335-ös pápai tizedjegyzékek említik, aki „két pensát kis dénárokban fizetett a pápai tized fejében”.* 6 1357-ben „Mihály a szent-istváni pap, János 1471-ben mármint plébános fordul elő”.7 1702-ben jó állapotban lévőnek írják le az 1333-ban már meglévő templomot.8 Egy 1748. évi tanúvallomás szerint viszont a 18. század elején a templomot már romjaiból állították helyre a reformátusok, amikor még boltozott szentéllyel, sekrestyével rendelkezett és kapuja felett 1515-ös évszám volt olvasható.9 1721-ben a templom hajóból, szentélyből és sekrestyéből állt, falazott oltár volt benne, szentély oldalfalában pedig ablakformájú fülke. 1834-ig ezt a templomot használták, amelyet az akkori plébános Oláh János „felette réginek” mond.10 Feltételezhetően a helyére emelték 1839-42 között a mai, homlokzati toronnyal ellátott, három boltszakaszos hajóhoz csatlakozó, félköríves szentélyű templomot11 (3. kép). Ezt a feltevést a leletmentés során előkerült sírok megerősítik.12 A falu a veszprémi vár földjén települt, eredetileg a királyi várbirtokhoz tartozhatott, de királyi adomány révén a veszprémi püspök és a veszprémi káptalan kezére jutott.13 1560-ban Palota várához csatolták. 1650-ben a király, mint Palota vára faluját Zichy István, győri kapitánynak ajándékozta, és ettől kezdve két évszázadon át a Zichy család birtoka volt. A 16. században a török többször is elpusztította, de történeti folytonossága többé-kevésbé folyamatosnak mondható. Földművelő falu. Mohács után még három malom működött a településen, a 18. századra egy maradt. Lakosai fuvarozással és szőlőmunkával is foglalkoztak, a zsellérek részes aratást vállaltak. A reformáció kora óta öntudatos kálvikortársa, az apostolok által választott hét első diakónus egyike, azután Szent I. István, egy 3. századi neves római pápa, végül Szent István, az államalapító, a magyarok kereszténnyé tevője, az ország első királya. Adott esetben az esélyesebb névadó első királyunk lehet, de a másik lehetőséget sem kell feltétlenül kizárnunk. Ugyanis Géza fejedelem korában passaui papok is térítettek hazánkban, akiknek a püspöksége éppenséggel Szent István protomártímak volt szentelve, elvileg nem zárható ki, hogy községünk, ez a Veszprém közeli hely, az első vértanúról kapta a nevét. Feltételezhető mégis, hogy a község neve eredendően István királyra utal. Viszont az is elképzelhető, hogy a falu lakóinak tudatában és így a helybeli néphagyományban utólagosan kapcsolódott össze a már elhomályosult névadó a szent király személyével. Somfai 2014,6. 6 Békefy 1907, 82. „Matheus de SanctoStephano s. II. pensasparvorum". Fraknói 1907, II. 65., 80. Lásd még: Lukacsics 1907, IV. 346. 7 Békefy 1907, 82. 1481-ben és 1500-ban név nélkül említik a plébánosait. 1506-ban a szomszédos Vilonya plébánosával együtt szerepel a szentistváni. Lásd még: Békefy 1907, 86. 8 Éri 1969, 115. 9 Koppány 1993,90. 10 Koppány 1967,132-133. 11 Koppány 1993, 90. Lásd még: Genthon 1959, 161. 12 Pintér 2004,99. 13 Ila - Kovacsics i. m. 216. 579
