Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Pilipkó Erzsébet: Van-e Szent István-hagyomány Királyszentistvánon?
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. nista, azaz református vallásúak. Iskolájuk 1771-ben már réginek mondható. Néhány római katolikus „kolonus” az ösküi plébániához tartozott. A 19. század végére a falu társadalmában megjelent néhány nemes és iparos család, azonban a település fejlődése csak az 1930-as évektől, a Veszprém és Balaton környéki iparosodás során indult meg. Ezzel egyidőben elkezdődött a bevándorlás, aminek következtében emelkedett a népesség száma, de jelentősen megváltozott a lakosság felekezeti összetétele is.14 A falu tősgyökeres lakosainak ma is a reformátusokat tartják, de a 20. század első felében megindult erőteljes migráció eredményeként mára a katolikusok többen vannak.15 Ez utóbbiaknak azonban továbbra sincs helyben lévő templomuk, és a reformátusok őket „gyűttmentek”-ként emlegetik még akkor is, ha már másod- vagy harmadgenerációs betelepülőről van szó. A helyi közösség a közelmúltig nehezen fogadta be a mind nagyobb számban idetelepedő idegeneket, különösen a környékbeli ipari létesítményekben munkát vállaló, helyben többnyire albérletben lakó munkásokat.16 A rendszerváltást követő években ideköltözött, új házakat építő fiatal családokat is még távolságtartóan kezeli az idősebb generáció, a fiatalok azonban már nyitottabbak, befogadóbbak. „A ,90-es évek elején építkeztem itt Királyszentistvánon, ahol szembesültem, hogy nem jó helyre kerültem, mert itt az alkothatott véleményt, aki itt született, aki valakinek a valakije, aki úgy jött ide, az „gyüttment" volt. Az ne szóljon. ...Olvasmányaimból tudom, hogy ez a „gyüttmentség” abból alakult, hogy a falu határában a földterület ne darabolódjon föl, nem vették szívesen, hogy ha a másik faluból került pár a férfi vagy a nő mellé, mert akkor a föld, az földarabolódott volna és értelmezhetetlenné vált volna.” - meséli egy középkorú férfi.17 14 1851-ben 12 katolikus, 421 református és 8 zsidó családot tüntet fel Fényes Elek Magyar geográphiai szótára. Fényes 1851. 99. 1930-bana lakosság vallási összetétele a kővetkező: 209 katolikus, 289 református, 27 evangélikus. Révai Új Lexikon 2003, 748. 15 Trianon után 1920-ban Mosonmagyaróvárról ide költöztették a Lőporgyárat, ami Nitrokémia néven vált ismertté. A gyárral együtt jöttek a munkások is, de csatlakoztak az új munkavállalókhoz Borsod- és Békés megyéből is, akik viszont zömében katolikusok voltak. Ez a nagyarányú migrációs változás teljesen átalakította a térség (Királyszentistván, Vilonya, Papkeszi, Litéren, illetve az újonnan alakult Fűzfögyártelep) felekezeti és egyben foglalkozási megoszlását. Ennek hatását még a 2001-es népszámlálás is kellőképpen mutatja, ugyanis Királyszentistvánon ekkor 187-en vallották magukat katolikusnak és csak 117-en reformátusnak. Pilipkó 2014, 65., Lásd még: Lackovits 2004, 386. 16 A gyári munkásokat „staneclisok”-nak hívták, mert általában papírzacskóba csomagolták az uzsonnájukat, amit magukkal vittek a gyárba. Pilipkó 2014,66. 17 Elmondta: G. B. (szül. 1951.) 580
