Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Pilipkó Erzsébet: Van-e Szent István-hagyomány Királyszentistvánon?
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. PILIPKÓ ERZSÉBET Van-e Szent Istvánhagyomány KiráLyszentistvánon? Bevezető „Szent István. Öskütől fél német mérföldnyire van nyugat felé. A Sét patakocska mellé települt tavas helyen, ezért földje kavicsos, száraz időben szívós, határa csekély. Kelet felől Vilonya, nyugaton Papvasari és Litér puszták, észak felöl pedig Soly falu veszik szorosan körül. Ahol a vizenyösségtöl mentes, dombokból és bozótokból áll, ezért valamelyes szőlőt is telepítettek. Magyarok és reformátusok, szabad vallásgyakorlatnak örvendenek. Zichy grófnak engedelmeskednek”1- írja Bél Mátyás 1735-ben a településről. A falu (1. kép) első írásos előfordulása 1488-ból való Zenth Isthwan néven.2 A Szent előtagú helységnevek - nagyobb számban - a tatárjárás után fordulnak elő s „divatjuk”, mintegy a 14. század közepéig tartott.3 Ezért ennél a falunévnél is - első említésének aránylag kései volta ellenére - korábbi alapitás feltételezhető. Régészeti feltárások alapján a temető első sírjainak kora all. század közepére tehető4 (2. kép), azonban ebben az időben valószínűleg még nem volt temploma a településnek. A Séd árteréből kiemelkedő domb déli lejtőjén a 13. század második felében épült fel a falu plébániatemploma, s ezt követően a temetkezések a templomot körülvevő falon belül folytatódtak. Feltételezhető, hogy épp a temetkezések miatt került a templom a domboldalra s nem a település legmagasabb pontjára - mint az esetek többségében ahol a dombtető erősen erodált felszíne temetkezésre alkalmatlan volt. A templomot Szent István királynak szentelték,5 középkori említését nem ismerjük, azon1 Béli 735, 115. 2 „Az 1488. évi adólajstrom két ily nevű helységet ismer. ...Egyik ezek közül a Veszprém mellett k. fekvő Sz. Istvánnak felel meg, a melytől a veszprémi prépost jobbágyai 6, a királynéi (helyesebben a veszprémi püspökéi) pedig 12 frtot adóztak 1488-ban. Ezt említik például 1478-ban is, mint a veszprémi püspök birtokát. ’’ Csánki 1897. III. 252. 3 Ila - Kovacsics 1964,216. 4 Pintér 2004, 111., 113. 5 Koppány 1967, 132-133. A tudomány megállapítása szerint helységnévadásban Magyarországon három különböző Szent István vehető számításba: Szent István első vértanú, Krisztus 578