Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Klestenitz Tibor: Vallásosság és hitélet Magyarországon – a katolikus nagygyűlések tükrében

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Alajos arra hívta fel a figyelmet, hogy a katolikus ifjúsági munkát a Regnum Marianum egyesületnek kell irányítania, az igényeknek megfelelő intézmények és eszközök előteremtésével. Szerinte tehát a Regnum az „egész”, a kongregá­ció pedig csupán egy eszköz lehet ennek szolgálatában. Izsóf némi rosszallás­sal állapította meg, hogy Magyarországon mégis a kongregációk születtek meg előbb. Ugyanakkor kifejezte igényét, hogy - a tervszerű munka érdekében - a kongregációk beilleszkednek az 1903. január 2-án Mailáth püspök vezetésével megalakult Regnum keretei közé: „A vitatkozások és tervezgetések ideje már elmúlt, most itt a cselekvés órája” - mondta.47 Kománk István válaszként részletesen cáfolta a felmerült ellenvetéseket. Azzal érvelt, hogy a kongregációk nem egyszerű imatársulatok, amelyeket alá lehet rendelni a Regnumnak, hanem a „keresztény tökéletesedés” előmozdí­tói, a hitetlenség és a szociáldemokrácia elleni harc eszközei. Elismerte, hogy minden keresztény szövetkezést fel kell karolni, de különösen a kongregációt ajánlotta, hiszen tapasztalatai szerint ahol az megjelent, ott megerősödött az ifjúság hitélete.48 A bizalmatlanság továbbélését jelzi azonban, hogy 1909-ben a nagygyűlés hitbuzgalmi szakosztályában Bonta Károly kongreganista ügyvéd még mindig szükségesnek tartotta hangoztatni: a kongregációk nem konkurensei a többi ka­tolikus társadalmi egyesületeknek, hiszen szűk vallásos elit kinevelése a céljuk, amely majd - szavai szerint - alkalmas lesz ellensúlyozni a szintén alacsony létszámú, de befolyásos szabadkőműves tábor antiklerikális törekvéseit.49 A következő évben a hitbuzgalmi szakosztály keretei már szűkösnek bizo­nyultak, ezért a kongregációk a nagygyűlés részeként megrendezték első orszá­gos kongresszusukat. Ezen Bonta Károly a szervezet erőteljes központosítását javasolta: a Mária kongregációk lépjenek szövetségre, hozzanak létre országos végrehajtó bizottságot, évenként tartsanak kongresszust, hogy összehangol­hassák működésüket. Más felszólalók részletes munkaprogram kidolgozását, a karitatív munka erősítését, a társadalom „felvilágosítását” sürgették. A konst­ruktívjavaslatok mellett azonban történt egy közjáték, amely alkalmas lehetett arra, hogy újra megingassa a többi katolikus egyesület vezetőinek bizalmát. Az egyik előadó, Fábián Gáspár joghallgató ugyanis határozott fellépést sür­getett ellenfeleikkel szemben, arról beszélt, hogy adott esetben „ütni” is kell, és hogy szeretné megalázva látni a kongregáció ellenségeit. Záróbeszédében Mailáth Gusztáv Károly püspök egyértelműen elutasította Fábián szavait, és ar­47 Alkotmány, 1903. okt. 21.6. 48 Alkotmány, 1903. okt. 22. 6. 49 Alkotmány, 1909. aug. 30. 19-20. 57

Next

/
Thumbnails
Contents