Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Szőke Anna: A katolikus vallás megnyilvánulási formái a Vajdaságban
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. vonultság, ugyanakkor, ha a körülmények úgy kívánták, működtek, mint betegápolók, tábori lelkészek, népszónokok vagy hittérítők.5 Az első rendhez tartozó mindhárom ág az eredeti Regula szellemében dolgozta ki alapokmányát, a Konstitúciót. Ennek lényege: Szent Ferenc lelkületé- ben élni az evangéliumi életet, tulajdon nélküli szegénységben, tisztaságban és engedelmességben. Az egyházi jogszabály szerint minden szerzetesi intézmény mellett, így az obszervánsok, a minoriták és a kapucinusok mellett alakulhat Harmadik Rend (Harmadrend), azaz világi rend. Jóváhagyásánál az egyházi társulások általános szabályai érvényesek. A legtöbb Harmadik Rendi társulat, azaz Ferences Világi Rendhez tartozó társulatok a minoriták közösségéből nőtt ki. A minorita templomok hívei gazdag, sokszínű Világi Rendhez tartozó közösséget hoztak létre társulataik révén. Az ő buzgólkodásukra sarjadtak ki a Harmadik Rendből (Ferences Világi Rend) a Korda Társulatok. Kordások A kordások igyekeztek bűn nélkül élni és sok jót cselekedni. Felsőruhájuk alatt láthatóan viselték rendi jelvényüket, a kordát. A korda, kötelet jelent, melyet Krisztus köteleinek emlékére viseltek. A szakirodalomban igen gyakran a szeretetnek kötelei címen is olvashatunk róla. A kötélviselés mellé más fogadalmak is tartoztak: naponta elmondható imádságok, szolidaritást vállalnak a szegényekkel, naponta olvassák a Szentirást és igyekeznek életüket hozzá mérni. Naponta tartanak lelkiismeret-vizsgálatot és rendszeresen végeznek szentgyónást. A kordaviselők bármilyen rendű és rangú emberek lehettek. A társadalmi mozgásokról Kishegyesen kevés tudományos kutatás maradt fenn, ha egyáltalán volt ilyen. Az emlékezet a közelmúltig még megőrzött néhány történetet egyházi és egyéb jelenségekkel kapcsolatban. Kordásokról Kishegyesen még az 1950-es években is különböző történetek keringtek a faluban, bár, mint ezt kutatásaim alátámasztják, a kordaviselők és a szeméremöv viselők fogalma összemosódott. E vallásos mozgalom közel kétszáz évvel ezelőtt bontakozott ki Nyugat- Bácskában. Keltezése 1810-es évek második felére datálható. Egy bizonyos, magát szentembernek nevező kupuszinai hamis remete, magát szentembernek nevezvén megteremtette a kordát viselők társulatát. Később a rajongói, hívei Szent Miskának nevezték, a történelembe pedig a Szent-Miska-féle mozgalom néven vonult be. Ki volt ez a Szent Miska? 5 http://www.ferencescsalad.hu/elsorend.html, letöltés: 2014. november 15. 565
