Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Szőke Anna: A katolikus vallás megnyilvánulási formái a Vajdaságban
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Silling István könyvéből idézek: Az ellene először történőföljelentés 1818-ból származik, melyből a következők derülnek ki: „Frankovics Mihály kupuszinai születésű, 26-28 éves, mesterségére szűcs; önmagát remetének és szentnek hirdetve azt is elhitetni akarja a hívekkel, hogy ő a betegeket - azok fölött imádkozva - különös isteni erővel képes meggyógyítani, s mint ilyen, bizonyos előírt szabályokkal ellátott új vallási — úgynevezett kordát-viselők társulatát — igyekszik a főmegyében létrehozni.” A feljelentést, s ez számunkra a legfontosabb, Nagy Imre kishegyesi plébános küldte a kalocsai egyházi hatóságokhoz, jelezvén, hogy az ő hívei közül, hasonlóan más plébániabeliekhez, már sokat elcsábított. A levél keltezése: 1818. június 1. Az elcsábított hívek csoportosan mennek a hírhedt férfiúhoz Báth- Monostorra (Backi Monostor) Szent Miskához. A hozzámenőknek Szent Miska kordát adományozott és felvilágosította őket annak fölvételét és viselését előíró szabályokról. Továbbá arról biztosította őket, hogy a kordát viselők teljes és részleges búcsút nyerhetnek. Továbbá motyá-nak nevezett bizonyos cédulákat osztogatott, amelyek segítségével a betegek gyógyulást nyerhetnek. Csányi Nagy Imre kishegyesi plébános6 följelentéséhez mellékelte a hegyesi hívek korda-viselőinek névsorát összesen 99 névvel. Láthatjuk, olyan társadalmi mozgalomról van szó, melyek hisznek abban, hogy egy magát szentembernek nevezett egyén természetfeletti erővel bír. Egyébként Bálint Sándor a délvidéki szentember, Szent Miska (valódi nevén Frankovics Mihály) köré szerveződő megmozdulást hatalmas vallási népmozgalomnak nevezi. A nép messze földről fölkeresi, hogy tanácsát és imádságát kérje Szent Miskának. Csányi Nagy Imre plébános a kishegyesi Káda Katától elkobozott egy motyát is, mely tartalmának közlésétől eltekintek. A történelem folyamán a koluti remete nevet azután kapta, miután székhelyét Monostorszegről Kolutra (később Küllőd, ma Kolut) helyezte át, mert Koluton, Szuhányi Ferenc plébánosnál pártfogásra talált. Bár nem ismerjük a 99 személy társadalmi helyzetét, azonban általános vélemény minden mozgalommal (társulattal) kapcsolatban a megváltó remény, amely változásokat fog hozni, s amelyet csak vezekléssel, rituálékkal, bizonyos formaságok betartásával tudnak elérni. Eszközeik hiányosak voltak, ismereteik hiányát a szentemberbe vetett bizakodásuk táplálta. Nem mérték fel a Frankovics Mihály kezdetleges, felszínes cselekedeteit. A csoportosulás, össze- szerveződés tényét magyarázhatjuk életkörülményeik alacsony szintjével, bár, mint említettem, nem ismerjük a személyek társadalomban betöltött pozícióját. Tehát, feltevés marad a csoportosulás indítéka. Egy biztos, a vallásba vetett 6 Virág Gábor tanulmányában így nevezi a plébánost. 566
