Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Szőke Anna: A katolikus vallás megnyilvánulási formái a Vajdaságban
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. házhoz, vagy másikhoz. Az is előfordult, hogy csak egy házhoz jártunk. Ha valaki ragaszkodott ahhoz, hogy végig nála legyen megtartva a kilenced, akkor végig oda jártunk. Ilyenkor a vallásról is beszélgettünk. Imádkoztunk, a Rózsafüzérnek az volt a célja. Olyan eset is volt, amikor más vallásúak is eljöttek, s végig járták ezt a katolikus kilencedet, s velünk imádkoztak. ” „A májusi litánia és az októberi litánia, azok mindig a templomban vannak. ...Nagyon komoly hittanunk volt, egy héten két alkalommal. Ott a plébánosunk elmesélte a bibliai történeteket. A hittant az iskolában tartották, a templomba pedig énekkarra jártak a fiatalok. A kántor a kóruson énekelt. A kismisén mindig a diákok énekeltek. Minden vasárnap ott kellett lennünk, kimaradni nem volt szabad, mert azért büntetés járt. ...Adventben a hajnali misére rendszeresen jártunk. ” (Lénárd Etelka) Szentképek és imakönyvek A kommunista társadalmi berendezkedés (1950-1990) hatására a vallás és a szenttisztelet iránti kifejezésmód burkoltabb formát öltött. Az idős nemzedék még hitt Istenben, a hagyományos kultúrában. Számukra nagyúr volt a hagyomány, a családtól kapott szellemi örökség. Mindez a 20. század második felében megrendült. Az emberek szentül hitték, hogy a tradicionális világot egy tökéletesebb társadalom váltja fel. Az állam felszámolta a paraszti hagyományokat, legalább is minden törekvés erre irányult, és osztályok nélküli társadalomról tanítottak az iskolákban. El akarták törölni a különböző nemzetiségek hagyományát, egy új nemzetállamot szerettek volna létrehozni, amelyet a jugoszláv nemzet alkot. Ennek következtében az évszázados vallásgyakorlás (külső hatásra) egy évtized (!) alatt eltűnt. Megszűnt az emberek egyszerű világa, fel kellett venni az új életritmust. Az a kultuszhordozó réteg, amelyik még a hagyományos vallási életet élte, napjainkra már elöregedett, de legtöbben közülük meghaltak. A lakásbelső idővel átalakult, s bár a családi fotók megférhettek volna valamely szoba egyik falán, mégsem oda kerültek. Az új esztétikai érték, az avantgárd vonulat nem tűrte meg a családi emlékeket, ugyanúgy a szentképeket sem a falon. A családok radikálisan meg akarták változtatni, s meg is változtatták a hagyományos szobabelsőt. Megváltozott az ember és a tárgyak viszonya. A kontinuitás helyett a diszkontinuitás lett meghatározó. Fontos hangsúlyozni, hogy ennek hatására megszűnt a tradíciók hierarchiája, a magas és az alacsony (populáris) életmódot elválasztó fal. A pünkösd helyére a tornaünnepélyek kerültek, az ún. szlettek, s a nép örült, 561