Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Klestenitz Tibor: Vallásosság és hitélet Magyarországon – a katolikus nagygyűlések tükrében
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Ezekhez a célkitűzésekhez kapcsolódott az egyházi zene reformjának keresztülvitelére vállalkozó Szent Cecília Egyesület is. Célkitűzéseit különösen X. Pius pápa 1903-ban kiadott motuproprioja tette időszerűvé. A pápa elsősorban a gregorián, illetve a reneszánsz polifon zenét tartotta alkalmasnak a liturgia szolgálatára, és arra figyelmeztetett, hogy a modern korok egyházi zenéje csak akkor alkalmazható, ha mellőzi a profán elemeket.37 Az egyesület elnöke, Bogsich Mihály az elvilágosodásnak indult hazai egyházzene reformját sürgette a pápa iránymutatásának megfelelően, a népénekek, az orgona- és hangszeres zene szigorú megrostálásával. A szigorú alapelveket jól jellemzi Kersch Ferencnek, az esztergomi bazilika karnagyának 1908-as előadása, amely a „modern” zenével való radikális szembeszállást hirdette. Azt vetette az „új szerzők” - például Haydn, Mozart és Beethoven - szemére, hogy zenéjükkel sokszor csupán gyönyörködtetni akartak, nem pedig áhítatba ejteni. Ezért a gyökerekhez való visszatérést, a világi zene túlzásainak elvetését követelte.38 Néhány évvel később azonban Heinrich Svoboda, a bécsi egyetem tanára már arra hívta fel az egyesület közgyűlésének figyelmét, hogy káros lehet a motuproprio elveinek kiterjesztett értelmezése. A pápai instrukcióval összhangban39 hangsúlyozta, hogy a bécsi klasszikus szerzők előadása is jogosult, ha műveiket „életképes, meleg alanyiság” hatja át. Sajnálattal állapította meg, hogy „az egyházzenei törvények sokszor rigorozizmusra serkentenek egyeseket, pedig a lelkipásztorkodási szempont igen sokszor engedékenységet diktál”. A stílus tisztaságát őrző puritánokkal szemben azt hangoztatta, hogy a fejlődés kiegyenlítést keres a világi és egyházi stílus között, ezért valójában „nem távolságokra, hanem közeledésre van szükségünk”.40 Szavai akár a modernizmus elleni kíméletlen fellépést hirdető integralista irányzat számára is megszívlelendő tanulságot szolgáltathattak volna. A Mária kongregációk szerepe A hitéleti reneszánsz szempontjából kulcskérdésnek számított a társadalom vallásos szellemű nevelése, a külvilág csábításaival szembeni ellenállóvá tétele. A jezsuiták elsősorban a Mária kongregációk segítségével igyekeztek megfelelni a feladatnak. Hagyományosan külön kongregációkat szerveztek az egyes tár37 www.egyhazzene.hu/wp-content/uploads/2013/01/motuproprio.pdf [2016. június 5.] 38 Alkotmány, 1908. szeptember 16. 7-9. 39 A pápai motuproprio szerint „a legmodernebb zene is be van bocsájtva a templomba, hogyha oly jó, komoly és méltóságteljes alkotásokat nyújt, hogy a liturgiái szertartások sérelmet semmiben sem szenvednek”, de fokozottan kell ügyelni arra, hogy ezek a művek „minden világiasság nélkül valók legyenek”. 40 Alkotmány, 1911. nov. 14. 11. 55
