Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Béres István: Tradíció és modernitás a bencés oblátusok közösségében
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. remélő időszakban, amikor különféle társadalmi szervezetek, egyesületek, pártok (újra) alapítása is zajlott, amikor a társadalmi konfliktusok újra nyíltan és legitim módon artikulálhatóvá váltak, és moderálásuk megújuló paradigmájában arra is lehetőség nyílott, hogy a vallási és spirituális igények is újra szabadon megjelenhessenek, és egyúttal - hagyományos vagy új - szervezeti formát is öltsenek. A társadalmi struktúrát meghatározó rend, ahogy azt Dahrendorf értelmezi,25 három alapon nyugszik: a viselkedéseket előíró normákon, a társadalmi együttműködésekre és konfliktusokra regulativ hatással levő szankciókon és mindkettő működésének érvényességét biztosító hatalomeloszláson. E három alappillér mindegyike alapvető változáson ment át a rendszerváltozáskor. Ez az erős strukturális átrendeződés érintette a társadalmi-politikai, a kulturális és a gazdasági-pénzügyi szektort is. A normák-szankciók-hatalom eloszlásban az oblátusságra vállalkozók olyan normákra, eszményekre tesznek nyilvános ígéretet az adott - többnyire templomi - rítusban, mint pl. a stabilitás vagy az alázat. Ezekről elmondhatjuk, hogy nem feltétlenül tartoznak ma a preferált, kurrens társadalmi értékek közé. Az is jelzi az ő ambivalens helyzetüket, hogy tagadják napjaink egyik társadalmi „vezérmotívumának”, a mobilitásnak - és azon belül is a térbeli helyváltoztatásnak - a feltétlen érvényességét.26 A laikus, világi életmóddal nem járnak olyan erős kényszerek, mint egy monasztikus szerzetes esetében, de az eszmény szubjektív érvényességét és erejét mindenképp jelenti az ő esetükben is.27 4. Összegzés - és további kérdések Jelen Írásban számos fontos kérdésre nem tértem ki, noha megkerülhetetle- nek a közösség leírásakor. Ilyen például, hogy milyen motivációk határozták meg a tagok döntését a csatlakozást illetően, hol és hogyan kaptak indíttatást minderre? Az is fontos, hogy felvázoljuk, vajon mennyiben sajátos az a közeg, amelyből az oblátusok/obláták származnak? Honnan verbuválódnak ők, és milyen is ez a közeg, amely kibocsátja őket? Mindezt - az első adatok alapján - áttekintve, igen színes képpel szembesülünk: sokfélék, akik sokfelől jönnek, és 25 Niedenzu 2000, 187-188. 26 Bauman 2002,184-185. 27 Annak az értékrendszemek a feltárásáról van szó, amely a bencés regulának és vallási hagyománynak a laikus életre való adaptálásából ered. Ebben mindenképp megvizsgálandó, hogy melyek a korábbi, a 19. sz-i beuroni megújulás nyomán Magyarországra is bejövő egykori és mai oblátus-értékrendszerek közti különbségek. Ma egy már mindenképp sok szempontból globalizálódott - bár még mindig leginkább a német kötődésekkel bíró - oblátuseszmény érvényesül. Ennek kifejeződése volt a két római oblátus világtalálkozó nemrégiben. 549
