Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Klestenitz Tibor: Vallásosság és hitélet Magyarországon – a katolikus nagygyűlések tükrében

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. A kongresszusok tehát a papság tennivalóit vitatták meg, arra buzdították a klé­rust, hogy vegye komolyan teendőit, például a nehéz, sok türelmet igénylő gyón­tatást - amelynek lelkiismeretes teljesítése Mailáth püspök egyik szívügyét jelen­tette.30 A fórumon ösztönözték továbbá, hogy a plébánosok vonják be a híveket a plébánia ügyeinek intézésébe, alakítsanak hitbuzgalmi egyesületeket, napközben is tartsák nyitva a templomokat, valamint szorgalmazták, hogy az esperesi kerületek rendes közgyűlései alkalmából tartsanak eucharisztikus értekezleteket.3' A papi hi­vatások számának növelése érdekében tanácsokat adtak a hívő anyáknak, hogyan neveljék fiaikat, hogy idejekorán elsajátítsák a pályához szükséges erényeket.32 A jezsuita Tomcsányi Lajos egy alkalommal arra bíztatt a hallgatóságát, hogy a hívek tanítása során szakítsanak a félelem teológiájával, és károsnak minősí­tette, hogy sokan a pokollal való fenyegetéssel próbáltak a kétkedőkön segíteni, ami a leggyakrabban a hittől való elfordulást eredményezte. Ezért a hit és a tu­domány Aquinói Szent Tamás szellemében való összeegyeztetését sürgette. „A hit nem oltja ki elménk világosságát, hanem növeli erejét”33 - mondta. A kongresszusok jelentősége X. Pius 1905-ben kiadott, gyakori szentáldozást bátorító rendelkezésének következtében tovább növekedett. A következő évben tartott összejövetelen Városy Gyula kalocsai érsek (1905-1910)a hitélet fő eszkö­zének nevezte az oltáriszentség tiszteletét.34 Glattfelder Gyula azzal ösztönözte pályatársait a gyakori áldozás terjesztésére, hogy a „katolikus társadalmi szer­vezkedés akkor van védve a nevetséges ellentmondás és üres nagyképűsködés ölő veszedelmeitől, ha a táborban Krisztus neve nemcsak jelszó, hanem az erekben folyó szent vér forrása”. Érvelése szerint a gyakori áldozás fegyelmet ad, tekin­télytiszteletre nevel, és segít, hogy fegyelmezett tábor álljon rendelkezésre.35 A hatékony fellépés érdekében megkezdődött az intézményi háttér megerősítése is: Molnár Ignác győri kanonok az 1908-as nagygyűlésen arról számolhatott be, hogy ekkor a magyar papok tíz százaléka volt tagja az Eucharisztikus Társulatnak, és ennek mintegy egy nyolcada vett részt az Eucharisztikus Ligában is, amely a gyakori szentáldozást sürgette. Makay Lajos, az Örökimádás című periodika szer­kesztője pedig elmondhatta, hogy az egész világon mintegy száz, Magyarországon négy eucharisztikus lap működött, amelyek azt célozták, hogy „eucharisztikus köz­véleményt” teremtve lépjenek fel az ateizmus terjedése ellen.36 30 Horváth 2010, 136. 31 Alkotmány, 1902. okt. 16. 8. 32 Alkotmány, 1906. szept. 25. 18. 33 Alkotmány, 1906. szept. 27. 9. 34 Alkotmány, 1906. szept. 25. 35 Alkotmány, 1907. aug. 27. 8. 36 Alkotmány, 1908. szept. 16. 9-10. 54

Next

/
Thumbnails
Contents