Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Klestenitz Tibor: Vallásosság és hitélet Magyarországon – a katolikus nagygyűlések tükrében
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. A társadalmi változások egyik fontos következménye az egyén individualizálódása volt.15 A vallásgyakorlás társadalmi rituáléból fokozatosan egyéni meggyőződésen alapuló tevékenységgé alakult át, amihez a hitélet formáinak is alkalmazkodnia kellett. A kor vallásossága ezért hangsúlyozta a részvétel, az önkéntesség és az egyéni felajánlások szerepét, amivel arra igyekezett választ adni, hogy még a magukat formálisan hívőknek tekintők közül is sokakból hiányzott a katolikus identitás.16 Megkezdődött az új vallási hagyományok feltalálása, ami többek között a Mária-kultuszban vagy a zarándoklatok szokásának újraélesztésében jelentkezett.17 X. Pius pápa (1903-1914) különösen a szentségekben való részesedés bátorítására helyezett nagy hangsúlyt, a felnőtteknél a nagyobb gyakoriságot, a gyermekeknél az elsőáldozás korábbra helyezését sürgette.18 Törekvéseinek egyik csúcspontját 1905. december 20-án kelt dekrétuma jelentette, amelyben a hívőket arra ösztönözte, hogy naponta járuljanak a szentségekhez.19A változásokért továbbá sokat tett a jezsuita rend, amelynek kezdeményezése nyomán egész Európában lelkigyakorlatos mozgalom indult, elsősorban az ifjúság számára, valamint liturgikus mozgalmak jelentek meg az egyház üzenetének érthetővé tételére. A legjelentősebb szerepet azonban valószínűleg a Szent Szív kultusza játszotta, amely idővel valósággal a szekularizáció elleni keresztes hadjárat jelképévé vált.20 A laicizálódás megnövelte a hittel kapcsolatos egyéni döntések szerepét, hiszen a tradicionalizmuson alapuló formális kötődés a 20. század viszonyai között már nem volt elegendő a katolicizmus számára.21 22 Ezek az összefüggések természetesen Magyarországon is éreztették hatásukat. Prohászka Ottokár például már 1907-es Modern katolicizmus című munkájában úgy vélte, „rémítő a nép vallásosságában a gondolatlanságnak s a szokásnak a hatalma”}1 A magyar klérus számára ezért az új hitéleti formák terjesztése és a népi vallásosság ellenőrzése komoly kihívást jelentett, és a fiatalabb generáció már tudatosan készült erre a kihívásra.23 A katolikus nagygyűlések jellegükből fakadóan alapvetően a társadalmi és 15 Lőnne 2000, 1. 136. 16 Conway 1997, 17. 17 Blaschke 2000,45. 18 Lafont 1998,387. 19 Gergely 1982, 320. 20 Atkin-Tallett2003, 236-237. 21 Minderről részletesen: Klestenitz 2010,76-91. 22 Koncz 1990, 144. 23 Klestenitz 2010, 83. 51
