Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Zsigmond Júlia: Egyéni és közösségi hitgyakorlás Kalotaszentmihály–Zentelke református gyülekezetében

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. ja. Vallásosság dolgában régi hagyományaihoz ragaszkodik. ”s Negyven évvel később, az 1932-es püspöki vizitációról beszámolva Vásárhelyi János főjegyző (későbbi püspök) elismeri: „a terjedő hitetlenség szelleme itt-ott megtámadja, próbára teszi Kalotaszeg népének hűségét is ”.5 6 A hűtlenség alatt akkor konk­rétan a baptista gyülekezetbe való áttérést értette Vásárhelyi, abban az évben ugyanis közel harminc egyháztag fordított hátat a református gyülekezetnek. A következő, 1958-ban megválasztott lelkész programjának tekintette a folyamat visszafordítását. Jelenleg alig ötven baptista van összesen a településen. A fele- kezetközi hangulat is megváltozott 1990 után. Az 1991-ben érkezett új lelkész nem tiltotta, sőt támogatta a kapcsolatfelvételt, szívesen látta bibliaóráin a bap­tistákat is, és saját híveit is küldte baptista rendezvényekre. A rendszerváltást követően beiktatott lelkipásztor számos tevékenységet be­indított a gyülekezetben, nem csak azért, mert erre lehetőséget teremtett az új politikai helyzet, hanem mert ő maga is elkötelezettje volt a lelki ébredésnek, és már szolgálata kezdetétől fogva fontosnak tartotta olyan alkalmak beveze­tését, amelyeket a két világháború között a belmisszió virágzásának idejében is működtettek a gyülekezetek vallásos életének felpezsdítése céljából, és erre a kommunizmus évtizedei után újra szükség volt.7 Mihály János lelkipásztor 1991-től hetente három ifjúsági (korcsoportok szerint) és egy vegyes bibliaórát tart, 1996-tól házaspároknak is indul külön bibliaórás csoport - ezek a csoportok (nyilván változó összetétellel) ma is működnek. Havonta van nőszövetségi és presbiteri bibliaóra is. Kéthetente pedig körzeti bibliaórák is vannak, amelyeket gyülekezeti tagok házainál szerveznek presbiteri körzetek (mondhatni szom­szédságok) szerinti kisebb csoportokban - ezek az alkalmak 1998 óta léteznek, egy evangelizációs8 hét hatására jöttek létre. Istentisztelet is többször van: a vasárnap délelőtt és délután mellett szombat este és hétfő reggel is tartanak.9 Természetesen mindezek fölött van külön kátéóra is. Kalotaszegen, de Erdély- szerte is ritka, hogy rurális gyülekezetben ennyi istentisztelet és bibliaóra, val­lásos alkalom működjön rendszeresen. De ha egy hagyományos vallásosságú 5 Jankó 1993,7. 6 Vásárhelyi 1932, 467. 7 A magyar egyháztörténet-írásban egymás mellett él az ébredés fogalmának tágabb és szűkebb érzelmezése. Szükebben a belmisszió idejét értik rajta, a kapitalizmus nagyvárosi viszonyai között létrejött vallási-egyházi megújulási törekvéseket. Tágabban: az ébredés konkrét történeti korszakoktól függetlenül jelölhet vallási jelenséget. Lásd: Kiss 2006, 1344. 8 A belmisszió egyik alapvető eszköze kezdetektől az evangelizáció, mely ébresztő jellegű, sza­bad formájú igehirdetés, vagyis amellett, hogy a lelkész a megtérés fontosságáról prédikál hang­súlyosabban, laikus hívő is bizonyságot tehet az istentiszteleten. Lásd: Horváth 1948, 112. 9 A hétköznapi istentiszteletek 1989 előtt is gyakorlatban voltak. Vasárnap délután pedig biblia­órát tartottak, ez volt az egyetlen egész héten. 509

Next

/
Thumbnails
Contents