Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Zsigmond Júlia: Egyéni és közösségi hitgyakorlás Kalotaszentmihály–Zentelke református gyülekezetében
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. ja. Vallásosság dolgában régi hagyományaihoz ragaszkodik. ”s Negyven évvel később, az 1932-es püspöki vizitációról beszámolva Vásárhelyi János főjegyző (későbbi püspök) elismeri: „a terjedő hitetlenség szelleme itt-ott megtámadja, próbára teszi Kalotaszeg népének hűségét is ”.5 6 A hűtlenség alatt akkor konkrétan a baptista gyülekezetbe való áttérést értette Vásárhelyi, abban az évben ugyanis közel harminc egyháztag fordított hátat a református gyülekezetnek. A következő, 1958-ban megválasztott lelkész programjának tekintette a folyamat visszafordítását. Jelenleg alig ötven baptista van összesen a településen. A fele- kezetközi hangulat is megváltozott 1990 után. Az 1991-ben érkezett új lelkész nem tiltotta, sőt támogatta a kapcsolatfelvételt, szívesen látta bibliaóráin a baptistákat is, és saját híveit is küldte baptista rendezvényekre. A rendszerváltást követően beiktatott lelkipásztor számos tevékenységet beindított a gyülekezetben, nem csak azért, mert erre lehetőséget teremtett az új politikai helyzet, hanem mert ő maga is elkötelezettje volt a lelki ébredésnek, és már szolgálata kezdetétől fogva fontosnak tartotta olyan alkalmak bevezetését, amelyeket a két világháború között a belmisszió virágzásának idejében is működtettek a gyülekezetek vallásos életének felpezsdítése céljából, és erre a kommunizmus évtizedei után újra szükség volt.7 Mihály János lelkipásztor 1991-től hetente három ifjúsági (korcsoportok szerint) és egy vegyes bibliaórát tart, 1996-tól házaspároknak is indul külön bibliaórás csoport - ezek a csoportok (nyilván változó összetétellel) ma is működnek. Havonta van nőszövetségi és presbiteri bibliaóra is. Kéthetente pedig körzeti bibliaórák is vannak, amelyeket gyülekezeti tagok házainál szerveznek presbiteri körzetek (mondhatni szomszédságok) szerinti kisebb csoportokban - ezek az alkalmak 1998 óta léteznek, egy evangelizációs8 hét hatására jöttek létre. Istentisztelet is többször van: a vasárnap délelőtt és délután mellett szombat este és hétfő reggel is tartanak.9 Természetesen mindezek fölött van külön kátéóra is. Kalotaszegen, de Erdély- szerte is ritka, hogy rurális gyülekezetben ennyi istentisztelet és bibliaóra, vallásos alkalom működjön rendszeresen. De ha egy hagyományos vallásosságú 5 Jankó 1993,7. 6 Vásárhelyi 1932, 467. 7 A magyar egyháztörténet-írásban egymás mellett él az ébredés fogalmának tágabb és szűkebb érzelmezése. Szükebben a belmisszió idejét értik rajta, a kapitalizmus nagyvárosi viszonyai között létrejött vallási-egyházi megújulási törekvéseket. Tágabban: az ébredés konkrét történeti korszakoktól függetlenül jelölhet vallási jelenséget. Lásd: Kiss 2006, 1344. 8 A belmisszió egyik alapvető eszköze kezdetektől az evangelizáció, mely ébresztő jellegű, szabad formájú igehirdetés, vagyis amellett, hogy a lelkész a megtérés fontosságáról prédikál hangsúlyosabban, laikus hívő is bizonyságot tehet az istentiszteleten. Lásd: Horváth 1948, 112. 9 A hétköznapi istentiszteletek 1989 előtt is gyakorlatban voltak. Vasárnap délután pedig bibliaórát tartottak, ez volt az egyetlen egész héten. 509
