Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Zsigmond Júlia: Egyéni és közösségi hitgyakorlás Kalotaszentmihály–Zentelke református gyülekezetében
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Kalotaszentkirályról, Zentelkéről és református gyülekezetéről Az „eredeti Kalotaszegnek” is nevezett Felszeg, az Erdélyi-medence délnyugati határán fekvő Kalotaszeg egyik altájának központja, legjellegzetesebb települése Kalotaszentkirály. A Bánffyhunyad közelében (tőle 6 km-re) fekvő falu Zentelkével alkot ikertelepülést, ami azt jelenti, hogy a Kalota patak két oldalán elterülő két falurész mára teljesen egybeolvadt, de a helyiek a mai napig különállókként tartják számon. A polgármesteri hivatal, a község háza, az iskola, az orvosi rendelő, a művelődési otthon, a templom és a temető mind Szentkirályon van, de úgy az önkormányzatban, mint a helyi egyházvezetésben egyenlő mértékben képviseli magát a két falurész (12-12 presbiter, külön-külön kurátor is), a templomba külön kapun mennek be3 és az ülésrend is kifejezi hovatartozásukat. Kós Károly idejében (1883-1977) Kalotaszentkirály-Zentelke volt a köz- igazgatási központja Kalotaszegnek, Bánffyhunyad járási központtal, a 17. században pedig központja volt „úgy társadalmilag, mint közigazgatásilag”4 is a régiónak. A két falurész 1966-ban egyesült közigazgatásilag is, 2003-ig csak Kalotaszentkirály neve szerepelt a helységtáblán, az egyszerűség kedvéért gyakran így említik az ikertelepülést, a megkülönböztetés inkább csak a falun belüli különbségek érzékeltetésekor fontos. Jelenleg Kalotaszentkirály-Zentelke községközpont, hozzátartozik Jákótelke, Kalotadámos, Magyarókereke és Malomszeg, amelyek népessége összesen 1633 fő, a 2011-es népszámlálás adatai szerint, közülük 1217 református. A községközpontnak 1073 lakosa volt 2011- ben, 2015. december 31-én az egyházközség 800 református lélekkel számol. Az Árpád-kori település első, okiratos említése 1288-ból származik, mikor Kun László király a gyerőmonostori Mikola családnak adományozza a már társegyházként szereplő Kalotaszentkirály-Zentelkét. Az 1291-1296-os évekről tanúskodó Bécsi Kódex a Kalotha-Szegletben lévő eklézsiák közt felsorolja Zent-Királyt és Zentelukot. Ezek a 16. századig a nagyváradi római katolikus püspökséghez tartoztak. A reformáció idején - három település kivételével - a teljes Kalotaszeg hitet cserélt. Bánffyhunyadnak 1561-ben már van saját református lelkésze, tehát minden valószínűség szerint ezekben az években terjedt el a környező településeken is a református vallás. Jankó János, aki 1890-1891-ben járt Kalotaszegen, így írja le a helyiek vallásos mentalitását: „ erősen konzervatív, de mélyen vallásos, nem káromkodik, a templomot szorgalmasan látogatja, papját tiszteli és becsüli, tanácsát megfogad3 A templomot körülvevő kőfalon három kapu található: a szentkirályi, a zentelki és a lelkész kapuja 4 Vincze 1891, 156. 508
