Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Gecse Annabella: Csak hagyományból? Hivatalos és népi vallásosság a 21. századi gömöri katolikus falvakban

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

egyáltalán nem szűnt meg. Steklovics Sámuel hivatalosan nem működhetett ugyan tovább, mint kántortanító, de a településen maradt, és továbbra is ő volt a falu kántora. ,Jde gyere mellém, tebelőled kántor lesz” - a tekintélyes kántortanító ezzel a mondatával erősítette meg az akkor még iskolás fiú szertartások, zeneiség iránti érdeklődését. Revaj László hivatalosan mégsem került egyházzenei pályára, mai tudását nem iskolában szerezte, „csak” belenőtt, belenevelődött, nap mint nap tapasztalva az említett Steklovics Sámuel működését. A templomi szertartások során a zenei rendet nem orgonával, hanem éneklésével irányította, irányítja ma is.

Szerepköre 1979-ben új elemmel bővült, ekkor vette át a Velkenyéről 1972- ben elköltözött Czigány Zoltán szerepét, ekkor kezdett „temetni”, tehát azóta temetési szertartások kántora, halotti búcsúztatók szerzője.95 Tevékenységének ez a legfontosabb része, közösségének erre van a legerősebb igénye - ám nem merül ki ebben. 1991 óta, a helyettesítőket is számba véve a tizenegyedik (!) plébános működik a faluban. Különösen sokat mond ez az adat, ha azzal állítjuk szembe, hogy az 1920 és 1991 közötti hetven évre mindössze nyolc plébános jut. Revaj László mindezt emlékezetében őrzi, ugyanis az 1950-es évektől mindennek nemcsak tanúja, hanem résztvevője is volt. Ahogy a szocializmus vallástalanító hatása egyre inkább érvényesült, ezzel egyenes arányban hárult- vélhetően sok más településen is - a vallási élet hozzá hasonló önkénteseire egyre több feladat. így lett Revaj László is az egyháztanács tagja, harangozó, a templom „gondnoka”, azaz inkább a templomról való gondoskodásnak a legfőbb felelőse, a liturgikus rend, a templom berendezésének, díszítésének, alkalomhoz alakításának őre, egyfajta vallási mindenes. (A temetésektől eltekintve munkáját minden juttatás, fizetés nélkül végzi.)96 Az egykori rendezett vallási élet, a pap és a kántor megbízható irányító szerepe voltak vallási szoci- alizálódásának az alapkövei - így ma is ezt várná el az egyház hivatalos képviselőitől, „felülről” szervezett rendtartásától. Ám ennek ellenkezőjét tapasztalja- már csak amiatt is, hogy a rövid ideig Velkenyén szolgáló plébánosoknak esélyük sincs megismerni, milyen hagyományt is kellene folytatni - vagy megújítani - a településen.

О mai napig megtartja - még konfliktusok árán is - énekben is az ünnepek rendjét, minden egyházi ünnephez hozzárendeli a neki megfelelő éneket, azt a

95 Czigány Zoltán egyike annak a négy kántornak, akiknek tevékenységéről, halotti búcsúztatóiról Bartha Elek úttörő munkája készült. A kötetnek a kántorok élettörténetét ismertető részében is olvasható, hogy a szintén Steklovics-tanítvány Czigány Zoltán körzete kissé megváltozott azzal, hogy 1972-ben családjával Tornaijára költözött. Bartha 1995,34.

96 Tevékenységével egy korábbi publikációmban is foglalkoztam. Gecse 2013.

496