Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Gecse Annabella: Csak hagyományból? Hivatalos és népi vallásosság a 21. századi gömöri katolikus falvakban
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. rendtartást követi ebben is, amit Steklovics Sámuel idejében, gyerekként megszokott. (Ugyanebbe nevelődtek a vele nagyjából egyidős velkenyeiek, ezért az ő igényük is hasonló, ugyanakkor el is várják, hogy az azonos énekrendet is vezesse valaki.) Összefoglalóan: a kántor az egymást sűrűn váltó plébánosok ellenében az állandóságot, a folytonosságot képviselő vallási irányító, ennélfogva már-már törvényszerű, hogy valamilyen téren előbb-utóbb összeütközésbe kerül a plébánosokkal. Az idő dimenziója mellett a folytonosság, állandóság jellemző személyére a tér tekintetében is. Éppen a halotti búcsúztatók, a temetési kántor szerepköre miatt. Kántori körzete hat településből áll, amely alkalomszerűen természetesen bővülhet más helyekkel is. Saját faluja, Velkenye mellett, „14 évig jártam temetni Méhibe, Dobócár a 10 évig. Még azután Lénártfala, Hanva, Csíz." A velkenyei kántor saját szerepét mindezek fényében határozza meg. Amellett, hogy a környéken egymást sűrűn váltó plébánosokkal szemben a folytonosságot képviseli, a vallásukat gyakorlók tudatában a szertartásosság, a liturgikus rend korábbi (lényegében az 1940-es években kialakult) formájának érték voltát tudatositja. Magatartása, önként vállalt feladatai révén közösségének hiteles és jeles tagja, ennélfogva nézetei véleményformálóak. Ezért személye be tudja tölteni az űrt, amelyet a hivatalos egyház „mostoha” hozzáállása: plébánosok vonatkozásában a gyakori személycserék, a magyar nyelv kiszorítása, a hagyományos vallásgyakorlás nem értékelése okoznak - egy olyan településen, amely a szocializmus negyven éve ellenében is vallásos maradt. Összegzés A kutatás során szerzett adatokból és tapasztalatokból Bartha Elek népi vallásosság -definíciójának igazolódását látom. A római katolikus vallás ezen a kis területen belül is - részleteit, gyakorlati oldalát tekintve - azonos alapon, de számos változatban él. A 20. század első felének levéltári forrásokból kirajzolódó vallásos népélete a közösségi élet szabályozottságáról, rendezettségéről tanúskodik. Olykor ennek némely részlete átvezet a 20. század második felébe is és jelzi, hogy a korábbi szabályozottságnak még hosszú ideig van hatása. Minden esetben kiolvasható volt a levéltári forrásokból, hogy az egyháztanácsok, iskolaszékek valóságosan működő szervezetek voltak, amelyek tükrözték a falusi társadalom rétegződését is. A 20. század első felére két világháború is esett, ám azok együttesen se voltak olyan romboló hatással a vallásos közösségekre, mint a második világháborút követő szocialista korszak. Az 1945 után kezdődő időszak politikai beavatkozásai mind a kilenc település életében erőszakos változásokat okoztak. 1946-47497
