Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Gecse Annabella: Csak hagyományból? Hivatalos és népi vallásosság a 21. századi gömöri katolikus falvakban
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. területén összesen 856 katolikus élt, nagyjából egyensúlyban a 937 reformátussal.92 Velkenye lakosságának vallása az elérhető adatok és az emlékezet szerint egyaránt majdnem 100%-ban római katolikus. A 2011-es népszámlálási adatok szerint 348 fős összlakosságból 296 fő. (Emellett 17 a reformátusok és 2 Jehova tanúinak száma). 93 A 20. század legformálóbb eseményei a vallási élet tekintetében a település Magyarországtól való el-, majd visszacsatolása, a második világháború utáni újabb határváltozás. Ha ezeknek az eseményeknek más hatásuk nem is lett volna, Velkenyét azért érintették érzékenyebben, mert a Csehszlovákiához kerüléssel, mint filiális egyház, elveszítette plébániáját, Sajópüspökit. Azzal, hogy önálló plébánia lett, helyzete a környék katolikus falvai között is megerősödött. Templomát Rózsafüzér Királynéja tiszteletére szentelték. A levéltári források adatai is jelzik, hogy Velkenye a plébánia-alapítások mintaszerű esete volt. Népessége, egységes katolikus közössége maga akart plébániává válni - és ezért minden áldozatot meg is hozott. Tehát annak példája, hogy a „belső” szándék és a külső kényszer találkozása is végződhet jó eredménnyel. Miután Velkenye elveszítette parókiáját, Sajópüspökit, önállósága azonnal, még a plébániává válás előtt megerősödött, erősen, erősebben tudott hatni a vallásgyakorlásra az immár helyben lakó plébános. Ennek - még ha ellentmondásnak tűnik is - ma is érezhető némi hatása. Kántori szerepét és öntudatát tekintve sem mellékes tény, hogy jelenlegi kántora, Revaj László név szerint is számon tartja a Velkenyén működő plébánosokat, működésüket évszámokhoz is tudja kötni. A kántortanítók közül is ismeri a leghosszabb ideig Velkenyén élőket. 1882. július 6-án érkezett Velkenyére Krasznahorkaváraljáról Bednarik István, aki a leghosszabb időt töltötte a faluban és több szempontból is nyomot hagyott munkája a település arculatán, szellemi életén. Megszervezte az énekkart, az ifjúsági egyesületet, egészen 1921. december 13-ig, haláláig munkálkodott Velkenyén. Revaj László szavaival „nagy múltú kántor volt ő is" 1922. február 1-én Steklovics Sámuelt választották kántortanítóvá. Személyében ismét felkészült kántortanító ékezett a faluba, aki az egri Római Katolikus Tanítóképzőben szerezte képesítését.94 Az ő működésének van valóban közvetlen hatása a mára is. Feljegyzéseket is készített a falu történetéről. Az 1946-os születésű Revaj László, kortársaival együtt már a szocializmust „építő” Csehszlovákiában élte a falusi gyerekek életét. Az egyház és a vallásgyakorlás az 1950-es években Velkenyén is tiltott dolognak számított, ám ettől 92 Uo. 93 Vlkyna. www.statistics.sk/obce_vz-nabozenske-vyznanie. 94 Veres Gábor 1999, 337-338. 495
