Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Gecse Annabella: Csak hagyományból? Hivatalos és népi vallásosság a 21. századi gömöri katolikus falvakban
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. juk, mert akkorra lett kész, de nem tudom, melyik évben..........Ők nagyon vallásosak voltak, de már ők se olyanok, mint voltak. Mennek még a templomba, de az öregek kihaltak. Úgy mondanám, hogy a gerinc odalett.......... A reformátusok még kevesebben vannak, néha még tízen sincsenek. Ott a fiatalok különösen nem járnak............Valamikor az öregek lerakták a szerszámot a templom előtt, úgy mentek a misére. Nem a ruha teszi... A Jóisten nem a ruhát nézi79 Mindezt Szentkirályon a szocializmus átnevelő hatásának, a közösség szétesésének, de leginkább a plébánosok nem „igazi” működésének tulajdonítják. Uzapanyit (Uzovská Panica) jellemzése Uzapanyit azon vallásilag vegyes települések közé tartozik, amelyek felekezeti összetétele nem a világháborúkat követő telepítésekkel alakult ki, annál sokkal korábbi. Már a történeti Gömör megye legelső leírásaiban is megfogalmazódott.80 Uzapanyit már a 20. század legelején is illeszkedett ehhez, református-katolikus felekezetű volt. A kevertség a vallásos népéletet is erősen meghatározta. Levéltári források - itt nem idézhető - adatai jelzik, hogy a településen egy egész évszázadon keresztül rendre felbukkantak a két felekezet között egymás bosszantását célzó, ám később komoly konfliktussá váló események.81 A katolikus plébánia - és Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt temploma - a 18. században létrehozott rozsnyói püspökség azon plébániái közé tartozott, amelyek a református többségi környezetben szórvány helyzetükkel katolikus „bástyának” számítottak.82 Uzapanyit északi szomszédja, Nagybalog már a magyar nyelvhatár szélét jelenti. Uzapanyit lakossága ma nemzetiségileg is kevert, a magyar többség mellett jelentős részt képviselnek a 20. században beköltözött szlovákok83, de a népszámlálások adatai mögött „rejtőzködő”, magyar anyanyelvű cigányok is. 679 fős lakosságának 2001-ben 63,62%-a volt magyar, 21,50 %- a szlovák, 13,11 %-a pedig cigány (a hivatalos megfogalmazás szerint roma, „rómska”).84 Ma 709 fős összlakosságából 505 fő római katolikus, 79 Saját gyűjtés. Kolmont Jánosné Vojtko Éva Rozália sz. 1941. Szentkirály, r. kát. 80 Csaplovics 1822, Fényes 1851, Borovszky Samu é.n. 81 A levéltári forrásokból kirajzolódó konfliktussorozattal is foglalkoztam egyik korábbi publikációmban. Gecse 2014. 82 http://lexikon.katolikus.hU/R/rozsny%C3%B3i%20p%C3%BCsp%C3%B6ks%C3%A9g.html 83 Simon Attila kutatásaiból tudjuk, hogy Uzapanyit az első világháborút követően a csehszlovák állam telepítési terveinek egyik célpontja volt, a Gömör nyugati részébe tervezett, 22 kolóniát jelentő telepítési tömb részeként. Simon Attila 2008, 182. Kápolnapuszta és Mikóháza majorba 12 kolonista települt 162 hektár területre, 1927-ben a faluban iskolájuk is nyílt. Lm. 247. 84 Uzovska Panica. http://app.statistics.sk/mosmis/sk/run.html 492
