Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Gecse Annabella: Csak hagyományból? Hivatalos és népi vallásosság a 21. századi gömöri katolikus falvakban
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. 11 az evangélikusok, 77 a reformátusok száma, 1 görög katolikus és 5 egyéb vallású lakosa van.85 A falu nagyhatású plébánosai közé tartozott Serke Ferenc, akinek sírját az uzapanyiti temetőben ma is gondozzák. Őt Szabó Pál, Bednár János, Majoros Gábor követte, majd az 1980-as években az első szlovák nemzetiségű plébános, Karol Pindiak. 1997-ben őt váltotta fel a jelenlegi osztrák missziós Lorenz Brecher, aki tulajdonképpen, hivatalosan Baraca plébánosa, ám mióta csak Szlovákiában él, Uzapanyiton lakik, sokkal inkább ide kötődik, Baracára csak átjár, másodrendű feladatként kezeli az ottani plébániát.86 A levéltári források folyamatosan a plébánia fenntartásának nehézségeiről árulkodnak, a plébánia telke, épületének karbantartása állandó nehézséget okozott, az egyházközség szegénysége és a felekezeti torzsalkodások mindezt tovább nehezítették. A plébánia épülete, a 20. század első felét végig jellemző nehézségeket mintegy feledtetve mára a többszöri bővítésnek köszönhetően a falukép meghatározó elemévé vált. A korábbi gondok a szocializmus egyházellenes korából nézve apró bosszúságoknak tűnhetnek. A nehézségek ellenére a templom is, a sokszor javított plébániaépület is megmaradt, a hitéletet és a vallásgyakorlást sem a katolikusok, sem a reformátusok körében nem tudta teljesen megszüntetni a korszellem. Az egyházak 1989 után - ha nem is teljes mértékben, legalább részben - visszaszerezhették egykori tulajdonjogukat, amely folyamat sok esetben könnyebb volt a hívek visszatérítésénél a templomokba. Uzapanyiton 1989-ben egy szlovák plébános, Karol Pindiak látott hozzá a plébániaépület legújabb kori felújításához. A munkát nem fejezte be, máshová helyezték, de az őt felváltó ausztriai missziós plébános és a vele egyidőben idehelyezett nővérek az épületet eredeti méretének többszörösére bővítették, a templomot több részletben teljesen felújították, a katolikus egyház ingatlanainak számát a falun belül több házzal is gyarapították. A hitélet annyiban nagyon hasonlít a két világháború közötti állapotra, hogy magyar és szlovák misére egyaránt van igény. A református vallásgyakorlók száma erősebben csökkent. Az, hogy a katolikusoké nem, azzal is összefügg, hogy nem egyetlen plébános, hanem több egyházi személy is nap mint nap munkálkodik életben tartásán. Különösen a gyerekekre fordítanak nagy figyelmet. Mint már korábban is utaltam rá, Uzapanyiton is találkozunk a szinte minden faluban jellemző „rejtőzködő”, a népszámlálások adataiban nem látható cigánysággal. A plébános és segítői térítő munkája elsősorban őket célozza meg. A vallásgyakorlás korábbi, az idősebb nemzedékekre jellemző for85 Uzovska Panica, ww.statistics.sk/obce_vz-nabozenske-vyznanie. 86 Saját gyűjtés. Demeter Béla, Uzapanyit 32., ref., szül. 1938. 493
