Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Gecse Annabella: Csak hagyományból? Hivatalos és népi vallásosság a 21. századi gömöri katolikus falvakban
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. korábban - ma is végigimádkozzák, a rózsafüzér egy-egy tizedét énekekkel felváltva. A halottért imádkozás, a búcsújárás és néhány másik vallási jelenség is túlélte a szocializmus évtizedeit, még ha módosulásokkal is. A Szent László napi búcsú jelentősége lényegében soha nem változott, bár a búcsúi körmenet rendje igen. A rendszerváltás után tudott csak újraéledni annak korábbi útvonala, a templomtól a falu legfontosabb kereszteződésében álló keresztig. Mindenszentek litániáját, a rózsafüzért Mindenszentekkor ma is imádkozzék a temetői keresztnél, halottak napján pedig az aznapi litániát. A minden- szenteki imának az időpontja változott meg, korábbra tevődött. Szentkirály egykori kántora, Kosztúr Elemér idejében este 6 óra volt az állandó ideje, a kántor személye fogta össze a közösséget. Akkor gyújtottak gyertyát is, ám manapság ezt estére nehezebb megszervezni, ezért még világosban imádkozzék. Az októberi ájtatosság végzése sem változott soha, ma is megvan. A Rózsafüzér Társulat Szentkirályon eleven, ma is élő. Ennek keretében, négy anya vezetésével imádkozzék a Rózsafüzért - meghatározott, immár több évtizedes rendben, megtoldva a Világosság olvasójával. Ennek heti rendje a következő: Örvendetes-hétfő, Fájdalmas-kedd, Dicsőséges-szerda, Világosságcsütörtök, Fájdalmas- péntek, Örvendetes-szombat, Dicsőséges-vasárnap. Adventben, Mária-ünnepekkor is az Örvendetesét végzik, Mindenszentekkor a Dicsőségeset. Halottak napján a Fájdalmasat kellene, de valamikor itt a Dicsőségeset végezték, mostanában változó, hogy melyiket. Nagyböjtben állandóan a Fájdalmasat. Szentkirálynak jelenleg nincs kántora. A templom előtti keresztet állíttató Kosztúr Elemér működött itt legutóbb, ám olyan, aki tőle átvette volna a feladatot, helyben nem akadt. Az éneket is az előimádkozó asszony vezeti. A Remény című szlovákiai magyar katolikus hetilap énekrendjéhez igazodik. Nagy ünnepeken manapság is gondoskodnak kántorról, ha megkérik az abafalvi Kosztúr Norbertét, ő Szentkirályra is eljön. Tehát a vallásgyakorlók közössége aktív, leginkább az 1940-es, -50-es években szocializálódott tagjai ma is azokat a formákat tartják életben, ezt tekintik értéknek. Mégis, a település teljes népességét tekintve, a vallásosság csak annak kis részéhez köthető. A vallásosság visszaszorulása - legalábbis korábbi, 1940-es években rögzült formáit tekintve - nem csupán a katolikusokra jellemző. „Jóformán mindenki katolikus volt, kévés református volt itt, nagyon kévés. Akkor, mikor bejöttek a szlovákok, akkor lettek oszt az evangélikusok, akkor oszt ők építették a templomot. Szeptemberben volt nekik a búcsú491
