Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Gecse Annabella: Csak hagyományból? Hivatalos és népi vallásosság a 21. századi gömöri katolikus falvakban
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. ebben ellenállásba ütközött. Éppen ez a plébános segített az egyházközségnek Feltámadt Krisztus- szobrot és Szent Sírt beszerezni. Ezt követően szerette volna bevezetni azt, hogy nagyszombati feltámadási szertartás csak a plébániatemplomban legyen, mivel három helyen megtartani nagy teher - ám a hívek ezt megakadályozták. Szentkirályon is, mint annyi más településen a nagy egyházi ünnepek több embert vonzanak, a templomban karácsonykor, búcsúkor és húsvétkor vannak a legtöbben. Évközi vasárnapokon kb. 5 férfi jár rendszeresen templomba, mintegy 40 nő, közülük 10 az áldozok száma. Egyébként a helyi becslések szerint a magyar anyanyelvű cigányok - ahogyan magukat is nevezik - a katolikus közösségnek nagyobb részét jelentik, mint a magyarok és szlovákok összesen. Ezért - ez Szentkirály egyik sajátossága - Kolmont Jánosné - külön foglalkozik gyerekeikkel, úgy készíti fel őket az elsőáldozásra. Olykor az iskolába jár hozzájuk, olykor a gyerekek járnak a templomba. Ez változtatta meg az elsőáldozás rendjét, ugyanis azt a rendszerváltás utáni években is csupán az anyaegyházban, Abafalvában szervezték meg. Mióta sok gyerek tud rá felkészülni - a foglalkozásokat Kolmont Jánosné 1998 óta vezeti -, Szentkirályon minden évben külön is van. Nem célzatosan „cigány hittan” ez a foglalkozás, tulajdonképpen azért alakult így, mert a szentkirályi magyar gyerekek nagy része nem helybe, hanem a közeli Tornaijára jár iskolába, ott tanul hittant, és ott lesz elsőáldozó is. E foglalkozás eredményének és a cigányok - magyarok sokéves egymás mellett élése következményének tarthatjuk azt az újabb sajátosságot, hogy a cigányok is igénylik, hogy halottaikért a temetés napja előtt imádkozzanak. Ilyenkor a rózsafüzért, litániát és „halotti imádságot” végzik. Amíg nem volt a faluban ravatalozó, a halott házánál, ravatala mellett, majd a későbbi órákban egy másik helyiségben folytatva végezték ezt az imádkozást. A ravatalozó korában ez ott kapott helyet, a halott mellett, ha pedig csak a temetésre hozzák haza az elhunytat, akkor mindezt a templomban végzik. Nemrégiben arra is volt példa, hogy Szentkirályról Hanvára férjhez ment elhunytért mentek a szentkirályi asszonyok imádkozni a református Hanvára. Ehhez legalább öt asszonyra van szükség a rózsafüzér tizedei miatt, de a család megoldotta az asszonyok elés hazautaztatását is. Ennek akkor érezzük igazán jelentőségét, ha összevetjük más falvak cigány népességének halotti szokásaival. A cigány közösségek még a közeli városban, Tornaiján is virrasztót rendeznek, nem imádkoznak a halottért.78 A cigányok ugyanígy a magyarokkal egy közösséget alkotnak a ma is jellemző búcsújáró utakon. Ezeket Szentkirály Abafalvával és Velkenyével közösen szervezi, az uticél legtöbbször Mátreverebély és Barka. Az utat - mint 78 Lásd. Pusko 2009. 490
