Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Gecse Annabella: Csak hagyományból? Hivatalos és népi vallásosság a 21. századi gömöri katolikus falvakban
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. közösséget. A tényt a kitelepítés és lakosságcsere magyarázza meg. A Sajószentkirályról kitelepitettek Vadkerty Katalin munkájában is felbukkannak. Adatai szerint a faluból az 1947. január 4-február 19. közötti transzportokkal 126 személyt eportáltak Csehországba.74 Ezzel egy időben evangélikus vallású szlovák anyanyelvű lakosok költöztek Szentkirályra. Lakóhelyük a településen belül külön falurészt, külön utcákat alkotott, amely térbeli elkülönülés - noha kissé fellazult - lényegében ma is megvan. (Jelenlétüket a nemzetiségi adatok is jelzik: 2011-ben 969 főnyi összlakosságából 532 fő (54,9%) volt magyar, 201 fő (20,7%) szlovák, 192 fő (19,8%) roma nemzetiségű.75) Megtelepedésük után falurészükön templomot is építettek, az Abafalvába szintén ebben az időben telepített evangélikusok is ide járnak.76 A reformátusok számának csökkenése - különösen a növekvő katolikus lélekszámmal szembeállítva - szintén magyarázatot kíván. Itt is azt a jelenséget tapasztalhatjuk, hogy bár a népszámlálási adatokban is megjelenik a roma népesség, a falu lakosságának ennél nagyobb része tartja magát nem romának, hanem cigánynak. Az anyanyelvnek, a magyarokhoz kötődésnek vallásgyakorlásukban is komoly szerepe van. Ez a fiatal, magas gyerekszámmal jellemezhető népesség a felekezeti megoszlásban a katolikusok számát gyarapítja, a katolikus vallásgyakorlásba szocializálódnak. A katolikusok vallásos életében ma is érezhető néhány korábbi plébános - elsősorban Sulyok Kálmán és Lipták Antal - hatása. Ehhez az időszakhoz viszonyítva fogalmazták meg beszélgetőtársaim, hogy a mai „nem az az igazi hit, mint valamikor volt.”77 Az abafalvi (abafali) plébánia létrehozása előtt is összekötötte valamennyire a két falut a vallásgyakorlás, hosszú évtizedekig az volt ugyanis a misézés rendje, hogy míg Szentkirályon egy mise volt, addig Abafalában kettő. A nagy ünnepek első napján, valamint első péntekeken is mindig Abafalába jártak misére, egy mezei úton, csoportosan. Ezen a renden a személyautó elterjedése változtatott, ugyanis a plébános úgy gondolta, könnyebben megteszi - immár autóval - az utat egy ember, mint egy egész közösség. Azóta Szentkirályon is minden olyan alkalommal van szentmise, mikor Abafalvában. Manapság a korábbi 9 óra helyett reggel 8 óra 45-kor kezdődik a vasárnapi szentmise, mert a plébános Velkenyére is innen jár, emiatt változtatott a korábbi miserenden. Az ünnepek rendjén is változtatni akart, de 74 Vadkerty Katalin 2001,500. 75 Sajoszentkiraly - Szentkirály - Kral. http://adatbank.sk/lexikon/sajoszentkiraly-szentkiraly- krttl. 76 Uo. 77 Saját gyűjtés. Kolmont Jánosné Vojtko Éva Rozália sz. 1941. Szentkirály, r. kát. 489
