Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Klestenitz Tibor: Vallásosság és hitélet Magyarországon – a katolikus nagygyűlések tükrében
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. KLESTENITZ TIBOR Vallásosság és hitélet Magyarországon - a katolikus nagygyűlések tükrében1 A katolikus nagygyűlések műfaja német nyelvterületen született meg 1848- ban. A forradalom által elbizonytalanított német klerikusok és laikusok Mainz- ban gyűltek össze, hogy a „katolikus parlament” fórumán megvitassák az egységes közéleti fellépés lehetőségét. A nagygyűlések tehát a modernitás kihívásaira adott válaszként jöttek létre, azért, hogy a katolikusok a terjedő vallási közömbösséggel és az antiklerikalizmussal szemben erőt demonstráljanak. Az esemény hamarosan intézményesült, majd az egész világban elterjedt - Németországban pedig a rendszeres időközönként megrendezett Katholikentag még ma is szerves része a közéletnek. A nagygyűlések 1900-ban jelentek meg intézményes formában Magyarországon, és a hazai katolikus közélet legfontosabb eseményei közé emelkedtek. 1947-ig - a regionális gyűléseket nem is számolva - 33 rendezvény megtartására került sor. Ennek ellenére a téma a hazai egyháztörténet - és köztörténet - kevésbé ismert fejezetei közé tartozik. A nagygyűlések első rendszerező áttekintését az 1970-es években Adriányi Gábor végezte el,2 munkája azonban - mivel külföldön, a források jelentős részétől elzárva készült - nem törekedhetett a teljességre. A kérdéskör csak mostanában keltette fel a hazai kutatók fokozottabb érdeklődését, amit számos résztanulmány megjelenése bizonyít.3 „Manapság a katolicizmus önmaga fegyvereire van csak utalva. Előjogai többé nincsenek. Amelyeket szerzett, azokat elvették, s most belekapnak azokba is, melyek vele születtek. Az állam nem barátja, sőt...! Mivel védje hát magát? A 1 Jelen tanulmány első változata megjelent a következő kiadványban: Klestenitz - Zombori 2015, 143-154. 2 Adriányi 1974, 42-52, 81-90. 3 Az újabb szakirodalomból lásd például: Fazekas 2012a, 417-430.; Uö 2012b, 153-174.; Klestenitz 2012 114-131.; Szögi 2014, 437-444.; Csibi 2014, 487-514.; Gianone 2014, 445- 462.; Klestenitz 2014, 463-486.; Csibi 2015. 48
