Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Gecse Annabella: Csak hagyományból? Hivatalos és népi vallásosság a 21. századi gömöri katolikus falvakban
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. tekintést nyújt - a falu társadalmának tágabb jellemzésébe ágyazva - Velkenye egyházáról, egyházközségének működéséről.6 Noha nem vallási néprajzi kutatásnak indult, hiánypótló adatokat szolgáltat a népi vallásosságról Szabó László munkája, amelyben - a rituális célból kialakult társasmunkák között - a dereski úmapi sátor készítésének és az ünnep leírásának is teret szentel.7 Keményfi Róbert ugyanezen a településen az úrnapi körmenet térszerkezetét és változásait elemzi.8 A népi vallásosság értelmezése A népi vallásosság fogalmának több, csoportosítható értelmezése van. Az irányzatok ismertetését mellőzve a népi vallásosság fogalmát Bartha Elek definíciója szerint értelmeztem. „A népi vallásosságot a hivatalos vallásossággal, a társadalmi műveltségi elit vallásosságával állítom szembe. Nem korlátozódik tehát a parasztságra, tágabb értelemben nemcsak a városi periféria, de a laikus városi rétegek vallásossága is ide sorolható. Tartalmazhat egyházi és népi eredetű elemeket, ezek azonban nem eredetük, hanem a rendszer működésében betöltött helyük szerint értékelhetők. A népi vallásosság tehát nem tekinthető ebben az értelemben vallástörténeti kategóriának. Egyenesen következik a fentiekből, hogy a tágabb értelemben vett népi vallásosság a domináns tételes vallással a tartalom-forma viszonyra emlékeztető kapcsolatban áll, annak formai oldalát alkotja. Ebbe a körbe tehát beletartozik mindaz, ahogyan a kodifikált vallás a hívek körében a gyakorlatban működik. ”9 A vizsgált települések Abafalva (Abovce) jellemzése Abafalva - és a szomszédos Sajószentkirály - történetét, sorsát legerősebben elhelyezkedése határozza meg, ugyanis közvetlenül mellette fut a magyarszlovák államhatár. Noha korábban nem volt „szélső falu”, 1920-ban gyökeres változások sorozata kezdődött el népe számára. A határváltoztatások a falu egyházának történetében is átalakulásokat hoztak. Ezek közül a legfontosabb, hogy plébániájától, Putnoktól való elszakítása után, kényszerhelyzetben 6 Veres 1999. 7 Szabó 2005,412-414. 8 Keményfi 2004, 167-169. 9 Bartha 1992, 10. 472
