Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - S. Lackovics Emőke: Az egyházi esztendő böjti alkalmai a Bakony és Balaton-felvidék közösségeinek vallásos népéletében
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. S. LACKOVITS EMŐKE Az egyházi esztendő böjti alkalmai a Bakony és Balaton-felvidék közösségeinek vallásos népéletében A Szentírás-magyarázatok szerint a három legfontosabb zsidó kegyességgyakorlat: az adakozás, az imádkozás és a böjt volt. A Biblia több helyen is foglalkozik a böjttel, mind az Ószövetségben Mózesnél (3Móz.l6;29-31), Jeremiás prófétánál (Jer.36;6.) és Sámuel könyvében (lSám.7;6.), mind az Újszövetségben, így Lukácsnál (Lk2;37 és 18;12), Máténál (Mt4;2 és 6;16-18.), Márknál (Mk2;18-22.), továbbá az Apostolok Cselekedeteiben (Ap. Csel.l3;2-3 és 14;23.). Tehát a böjtről meggyőződéssel elmondható, hogy bibliai eredetű. Az Apostolok Cselekedeteiben olvasható, hogy az első keresztények böjtöléssel és imádkozással szolgáltak, így választották ki az apostolokat és a nagy feladatok végbevitelének megkezdéséhez ugyancsak ezt a gyakorolták önként, nem várva jutalmat érte. Az egyháztörténetben többször is találkozunk a böjt céljának, szükségességének és jelentőségének megfogalmazásával. Nagy Szent Gergely pápa (540- 604) szerint a böjt valójában önbüntetés, hisz az Édenkert boldogságából az alma megevése által került ki az első emberpár, ezért önmegtagadással lehet csak oda visszakerülnie. Szerinte az önuralom eszköze, az akarat edzése a böjt, mert „csak az nem bukik el a tiltott dolgokban, aki magát valamikor a megengedettekben is óvatosan megtartóztatta.’’ Ugyanakkor annak megfontolására int, hogy: „a test mind a jóra, mind a rosszra eszközünk. Midőn túlságosan kedvezünk, magunkban ellenséget táplálunk, de ha kelleténél túl gyötörjük, hazafit ölünk meg. Szent Szaniszló (1030-1079.) önjavítást látott benne, mert megtartóztatással az embernek megcsendesedik a természete, megzaboláztatik a teste és ezzel 1 Lonovics 1857, 109. 454
