Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - S. Lackovics Emőke: Az egyházi esztendő böjti alkalmai a Bakony és Balaton-felvidék közösségeinek vallásos népéletében
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. kevésbé lesz alkalmas uralkodni a lélek felett, amelynek eredményeként sok dologról képes lesz másképpen gondolkodni. Szent Ágoston (354-430) nem az étel megfertőző ereje miatt tartotta fontosnak a böjtölést, hanem a test megza- bolázásáért, a rendetlen vágyaktól való megszabadulásért, a megtisztulásért, hogy a lélek ezáltal alkalmassá váljon az Istennek szóló eleven áldozatra: „ha akarjuk, hogy imánk Istenhez szálljon fel, adjunk neki a böjtben és alamizsnában két szárnyat. ”2 Szent Ambrus (340-397) úgy vélte, hogy amennyiben keresztény akar lenni valaki, azt kell cselekednie, mint Krisztusnak, akinek nem volt bűne, mégis böjtölt.3 Jézus Krisztus szenvedéstörténetével kapcsolatosan, erre emlékezve alakultak ki az egyházi esztendő nagy ünnepkörei és az ünnepek előzményeként a böjti időszakok, amikor külsőségekkel is a vele összekapcsolódó bűnbánati időre utaltak. A böjttel valójában az ünnep befogadását, az Úrral való találkozást készítették elő, amikor beszédben, ruházatban, ételben, italban, szórakozásban egyaránt önmegtartóztatással éltek. Szent Ágoston és Szent Szaniszló szerint az ember ilyenkor előkészülve a szent gyónásra és áldozásra, Krisztussal szenved, ahogy Ő szenvedett a bűnös emberért, segítve a test rosszra csábító gondolatait elnyomni, megmutatva a lelki dolgoknak a testieknél becsesebb voltát.4 A két leghosszabb böjti időszak karácsony előtt advent négy hete és húsvét előtt a nagyböjt hat hete. Ezeken kívül ismeretesek a hét egyes napjaira vonatkozó böjtök, amelyekkel Krisztus szenvedésére és kereszthalálára emlékeztek/ emlékeznek a hívek. Ilyen a péntek, de ismeretes a szerdának, stációs böjti napként való megtartása is (stációs napok voltak a középkorban bizonyos, püspök által meghatározott napok, amikor a megadott templomban, a stációs templomban, ünnepelték az Eucharisztiát)5. Ugyanakkor léteztek fogadalomból tartott böjtök, amelyekkel többnyire megemlékeztek valamiről, így megmenekülésről, gyógyulásról, imádság meghallgatásáról, stb. vagy hálát adtak valamiért. A karácsony előtti adventi böjt az 5. században alakult ki a húsvét előtti nagyböjt mintájára, mintegy karácsonyi szent Negyvennapként. Szent Perpetuus (f490/91), aki az imaélet elmélyítését és a böjti fegyelem megerősítését munkálta egész életében, akinek böjti előírásait még a 6. században is alkalmazták,6 úgy állapította meg ezt a böjti időszakot, hogy az Szent Márton ünnepétől (akinek kultuszát különös erővel mozdította elő) az Úr születése ünnepéig 2 Uo. Ш. 3 Artner 1923, 111-112. 4 Uo. 113. 5 Verbényi - Arató 1989,222. 6 Puskely 2004,77-78. 455
