Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek - Szacsvay Éva: Bűvös számok –atlantiszi számmisztikus a keresztény vallás mezsgyéjén. Tarjányi Eszter emlékére
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. szetes kiválasztódás elmélete csak az emberi test fejlődésére ad választ, de a szellemi, lelki képességek és az öntudat kialakulására nem.7 Darwinnal párhuzamosan dolgozta ki a természetes kiválasztódás gondolatát.8 Az erről írt dolgozatát megküldte Darwinnak, aki ennek hatására gyorsította fel munkájának kiadását. A kortárs német biológus August Weismann, aki az öröklődés elmélet felé fejlesztette tovább a kiválasztódás elméletét, még úgy nyilatkozott, hogy „mindenki tudja, hogy Darwin nem az egyedüli volt, aki felfedezte a kiválasztódás elvét, hogy ugyanaz a gondolat tőle függetlenül felmerült Alfred Russel Wallace fejében is...”mindkettőjük neve egymás mellett fog fényleni a tudomány egén, mint a két legfényesebb csillag'’. A 19. században a különböző művészeti ágakban, irányzatokban is megjelent az okkultizmus. A spiritizmus vagy szellemtan elsősorban a képzőművészetben és az irodalomban bukkant fel. A teozófia és a képzőművészet közötti kapcsolatra Kandinszkij és Mondriani munkásságának elemzésekor derült fény. Kan- dinszkij tagja volt a Nemzetközi Teozófiai Társaságnak, ebből a mozgalomból eredtek az absztrakt ábrázolással kapcsolatos esztétikai írásai. A teozófia az ábrázolójelleg megszüntetésével a szellemiséget kifejező elvont formákkal, vagy az ábrázoló jelleg mellett erős szakrális ábra-formációkkal - fény és színhatások -, éltek.9 Kevésbé jellegzetes a hatás a magyar képzőművészeknél, ahol a társasági tagság nem járt együtt a festészeti megvalósítással és fordítva, festők, akik nem kapcsolódtak a mozgalomhoz, ebbe az irányba festettek pl. Csontváry is.10 Ennek a furcsa jelenségnek többféle oka is lehetett, vélhetően) szerepe volt ebben Magyarországon az avantgárd stílusirányzat gyenge megjelenésének, és a korabeli magyar alkotókor ateizmusának is.11 Schmidt Jenő Henrik dimenziótörvénye - rokonságban a negyedik dimenzió európai kérdés körével, amely az Einstein féle negyedik dimenzió ösztönzője is volt - egyedül a gödöllői körre volt hatással. 12 Megjelenése ifj. báró Vay Miklós szobrászatában mutatható ki, Nádler Róbert „gyenge” festészetében,- aki sok éven át volt a Magyar Teozófiai Társulat elnöke. Kassák Lajos véleménye festészetéről, amely mereven naturalista volt, lesújtó „ Undor és unalom. Sehol semmi keresés, semmi akarat, 7 Tarjányi 2005,286-269. hivatkozása: Wilma George, Biologist Philosopher. A Study of the Life and Writings of Alfred Russel Wallace, Abelard-Schuman, London, Toronto, Nem York 1964, 74. 8 Tarjányi 2005,269. 9 Tarjányi 2002, 109. 10 Tarjányi 2002, 110. Csontvárynál az okkultizmus nem az absztrakt, hanem a fény használat irányába terelte a képalkotást, illetve a kép a szakrális jelentéssel való megtöltést mutatja. 11 Tarjányi 2002,110. 12 Gellér- Keserű 1987, 103; Gellér- Schmitt 1991, 28.; hivatkozza: Tarjányi 2002,115. 422
