Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek - Szacsvay Éva: Bűvös számok –atlantiszi számmisztikus a keresztény vallás mezsgyéjén. Tarjányi Eszter emlékére

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

semmi magasabbra kívánkozás. ”13 A teozófia hatástalanságára keresett magyarázatok közül talán a legtalálóbbat Tarjányi Eszter fogalmazta meg: nem tudták a kor festői ennek a gondolati rendszernek a kódját a hazai közönség számára kidolgozni.14 Egyetlen közvetlen kapcsolódási forma a képzőművészethez a ’’szellemrajz”, azaz a médium rajza. Ez a terület számit az absztrakt kifejezés előfutárának. Felkapott festők váltak egyszerű médiumokból. E képzetlen „őstehetségek” kezét - úgy tartották - valamely nagy festő szelleme vezette, így pl. akár Leonardo da Vincié, vagy másoké. A médiumok képei között voltak figurális képek is, de leginkább ornamentális és égitesteket ábrázoló képek.

Lyka Károly néhányat kiállított, és elemzett is 1909-ben.15 A magyar képzőművészetben végül is Erdély Miklós alkotásai és gondolkodásának megnyilvánulásai köthetők a tudat kommunikatív megközelítésének kérdéseihez, a szeánszhoz. Művészi világa „különös”-sége a kutatások és műelemzések szerint a médium és a szeánsz keltette érzelmek, reakciók, gondolati ráfordulások alapján állt, és még ennél is bonyolultabban nyúlt a mágikus és „ősi” jelentések felé, amint ezt elsősorban Веке László kutatásaiból tudjuk - Tarjányi Eszter áttekintése alapján.16 (A legfontosabb különösség, hogy Erdély Miklós maga nem vett részt a családi szeánszokon.)

Az okkultizmus 19. századi irodalmi divatját is bemutatja Tarjányi Eszter. Az irodalmi okkultizmus képviselői Anatole France, Baudelaire, Yeats, Blake, Balsac, Geread du Nerval, Rilke és a francia szürrealisták voltak. Eliade az okkult tudományokkal magyarázza Goethe Wilhelm Meister vándoréveit, Schiller Szellemidézők-jét, Jean Paul a Láthatatlan páholy, Achim von Arnim A koronaőrök c. munkáját; a 19. század első hulláma Eliade szerint egy optimista megújulás eszményét mutatja, míg a századvég okkultistái Baudelaire, Verlaine Rimbaud, Breton a lázadást képviselték a hivatalos erkölcs és rend ellen.

A 19. századi tudományosságban az okkultista fordulatok jelen voltak. W. Crooks kísérleti fizikus, a tallium felfedezője 1871-től a kor leghíresebb médiumával (Dániel Douglas Home) végzett kísérleteket, Johann Karl Friedrich a negyedik dimenzióról szóló tanítást fejlesztette tovább és alkalmazta a spiritiz- musra, Minkowski négydimenziós térelmélete nagy hatással volt Einsteinre. A

13 Tarjányi 2002, 112.

14 Tarjányi 2002, 114-115.

15 Lyka Károly: Médium-rajzok, Művészet 1909, 4. sz. "sehol sem utánoz természeti előképeket, hatásuk teljességgel ornamentális..." Idézi Tarjányi 2002, 117. A médiumok művészetével találkozott később Vajda Lajos és Bálint Endre is.

16 Веке László: Lényegi kiegészítések egy megíratlan Erdély Miklós monográfiához (Módszertani fikcióesszé) Magyar Műhely 1983. julius 15. XXI. évf. 62.sz. és további munkái Petemák Miklóssal Erdélyről, idézi Tarjányi 2002, 231-237.

423