Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Albert András: Az erdélyi vallásszabadság kérdése gróf Bethlen Miklós röpiratainak tükrében (1687–1704)
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Bethlen Miklós kancellár 1704-ben, az erdélyi államiság hagyományainak megtartását nem a belső viszonyok változtatásával, hanem külpolitikai helyzetét újragondolva látta biztosítottnak és a jövőre nézve visszanyerhetőnek. Nem támogatta őt sem politikai párt, sem fegyveres erő vagy társadalmi bázis. A gyakorlati cselekvőképesség bármily kis lehetőségével sem rendelkezett. Műve elméleti elgondolásával és annak politikai üzenetével jelentős alkotás. Az előbb említett címével is kifejezi azt a tényt, hogy az erdélyi állam helyzetét az új európai viszonyok összefüggésében próbálja újrafogalmazni. Úgy látja, hogy Erdély belső kormányzatát is az országnak az európai hatalmi viszonyok között betöltött helyzetére építve lehet megnyugtatóan elrendezni.25 Érdekes dolognak vélhető az a meggyőződése, hogy Erdély az európai hatalmi egyensúly tényezője. Bethlen elgondolása szerint idegen protestáns fejedelem személye fűzné szorosra Erdély viszonyát a 17. századi Nyugat-Európa protestáns nagyhatalmaival, Angliával, Hollandiával és Poroszországgal. A Habsburg-család dinasztikus igényeit a császári családból származó feleséggel elégítenék ki. Az ország belső önkormányzatát viszont a központi hatalom kizárólag erdélyiekből álló tanácsa biztosítaná. Az országgyűlést, mint a belső ellentétek forrását eltörölné. Az erdélyi protestantizmus, mint politikai tényező Bethlen Miklós bel-és külpolitikai koncepciója tükrében 1) Bethlen Miklós kancellár belpolitikai koncepciójában jól látta azt a tényt, hogy a nyugati protestáns államokban a politikai és társadalmi életben nagyon fontos szerepet tölt be a vallás.26 A protestáns — ezen belül is a kálvini vagy helvét irányzat, a református — vallás átszőtte az Erdélyi Fejedelemség politikai, társadalmi és kulturális életet. Nem véletlen, hogy a Columba Noe röp- iratában Bethlen református vallású fejedelmet kíván továbbra is Erdély élére. Kettős megfontolásból: először hitbéli meggyőződésből, másodszor pedig a 16. századi Erdélyi Fejedelemségben kialakult jogszokás alapján. Az 1541-1690 25 R. Várkonyi 1984,409. 26 Bethlen Miklós kancellár erdélyi, protestáns főúri származásának és protestáns szellemiségű neveltetésének köszönhetően jól ismerte a 17. századi Erdély protestáns szellemiségből származó előnyöket. A nyugat európai peregrinációs útján (Hollandia, Anglia) alkalma nyílt megismerkedni a fejlett protestáns többségű államok belső politikai, társadalmi és egyházi életével. Az ott szerzett tudománnyal, gazdag ismerettel és tapasztalattal a tarsolyában tért vissza az Erdélyi Fejedelemségbe. A külföldön szerzett tapasztalatok arra ösztönözték, hogy Erdélyben is hasonló politikai, társadalmi, egyházi és gazdasági struktúrákat próbáljon meg alkalmazni. 40
