Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek - Szulovszky János: Szempontok és adatok a szellemi világ néprajzának keresztény értelmezéséhez

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. sor, hogy kiderüljön, az egyház közbenjárását kérő, feltehetően démoni hatá­soktól szenvedő ember - illetve a családja - életében melyek lehetnek azok a pontok, amelyek lehetővé teszik a gonosz lélek befolyását. Azok a szakem­berek, akik az ördögűzés problémakörével nemcsak elméleti, spekulatív sí­kon foglalkoznak, pontosan tudják, vannak olyan ismérvek, amelyek révén a konkrét esetekben eldönthető, hogy az adott állapot betegségre vagy démoni eredetű okra vezethető vissza, esetleg e két tényező együttesen játszik szerepet benne. A római egyházmegye exorcistája több évtizedes tapasztalata szerint a bizonytalan esetekben a latin nyelvű ördögűző ima elmondása önmagában is diagnosztizálja, hogy milyen gyökerű a probléma: ha van démoni jellege, akkor nem maradnak el az ilyenkor szokásos megnyilvánulások.47 Az általam ismert magyar gyakorlatban rendszeres a tapasztalatcsere az egyházi és az or­vosi (ideggyógyász, pszichiáter, neurológus) szakemberek között. Jóllehet, felismerhető, hogy adott esetben démoni vagy pszichiátriai jelle- gű-e a probléma, olykor előfordul, hogy mind a két tényezővel számolni kell. A tapasztalat szerint főként a huzamosabb ideig tartó démoni zaklatások során kialakulhatnak pszichés betegségek is. Az ilyen esetek feltétlenül megkövete­lik az orvossal való együttműködést. Az esetleg meglévő lelki sérülések miatt az általam ismert exorcista pap mind a hozzátartozók, mind pedig a démoni problémáktól (is) szenvedő emberek előtt - ha csak mód van rá kerüli az „ördögűzés” kifejezés használatát, helyette inkább áldást emleget, vagy azt, hogy „elmondjuk az egyház e célra szolgáló imádságát”, s azért is ragaszkodik az exorcizmusok latin nyelvű szövegéhez, mert azok - az érintettek túlnyomó többsége számára érthetetlen jelentésű - szavai így véletlenül sem okozhatnak pszichés sérülést. Adatok, történetek, megfontolások A következő történetek az érintettek saját beszámolóin, illetve az 1990-től végzett közvetlen megfigyeléseimen alapulnak. Bár ezekben megítélésem sze­rint egyértelműen tetten érhetőek a természetfolöttivel történő valós interakciók - zömében démoni manifesztációk -, nem tételezem azt, hogy automatikusan minden folklóradat mögött ez áll. Azt viszont feltétlen állítom, hogy az értelme­zési keretből nem zárható ki ez a tényező. A téma érzékenysége miatt a történetek főszereplőinek: az adatközlőknek a nevét nem tüntettem fel, helyette megváltoz­tatott keresztnevet írtam - vagy ha az elbeszélés lehetővé tette, még azt sem -, két esetet kivéve, ahol az érintettek vállalták nevük közlését. Ld. még Hauke 2006. 47 Amorth 1994, 48-49. 387

Next

/
Thumbnails
Contents