Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek - Szulovszky János: Szempontok és adatok a szellemi világ néprajzának keresztény értelmezéséhez
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. A megszállottság fennállásáról abban az esetben beszél az egyház, amikor a paranormális jelenségek bizarr és öncélú formákban nyilvánulnak meg: meg- mozdithatatlan testsúly felvétele vagy éppen levitáció; idegen, nem tanult nyelven való beszéd és megértése, jövőbelátás, titkok megismerése,40 s ha ez együtt jár a szent dolgoktól irtózással, ezektől való félelemmel (szentségek, szentelt víz, szentel olaj, imádság, templom elutasítása).41 A megszállottság pszichózishoz hasonló tüneteket produkálhat, rosszulléteket, félelmeket, a személyiség lefokozottságát, vagy „lecserélését”, akaratlan cselekményeket, az akaratszabadság elvesztését.42 A katolikus egyház éppen emiatt körültekintő eljárásra inti az exorcistát. A jelenleg is érvényben lévő egyházi törvénykönyv 1172. kánonja szerint e szolgálatra „csak jámbor, tudós, józan és kifogástalan életű áldozópapnak” adhatnak felhatalmazást. A Rituale Romanum nyomatékkai fölhívja az exorcista figyelmét arra, hogy „ne higgye el túl könnyen, hogy valakit megszállt a gonosz lélek; e célból ismerje jól azokat a tüneteket, amelyek megkülönböztetik a megszállottat azoktól, akiket valamilyen, főleg pszichikai betegség sújt”.43 Az ördögűző szolgálathoz tehát a pap - s lehetőleg a segítői részéről is - az érett hiten, teológiai felkészültségen és higgadt, kiegyensúlyozott személyiségen kívül szükséges egy sajátos képesség, a discretio spirituum, az ún. szellemek megkülönböztetésének az adománya is e feladathoz.44 45 Az Egyház azt is tanácsolja, hogy lehetőség szerint igénybe kell venni a lelki dolgok iránt érzékkel bíró orvos vagy pszichiáter segítségét is.4í Mielőtt a püspök, vagy a püspök által e szolgálatra felhatalmazott pap latinul elimádkozná a Rituale Romanum erre előírt imáit,46 az első alkalommal aprólékos anamnézisre kerül 40 Ahogy kanonizált szentek élettörténetei és napjainkban is gyakori példák egyaránt tanúsítják, nem öncélú módon e jelenségek egy része az Istennek átadott életű keresztények körében is előfordul, s rendszerint a hit és az egyházhoz tartozás megerősödésével társul. - McDonnell- Montague 1994; Suenens 1994,25-33. 41 Az ördög és a megszállottság problémájáról a Hittani Kongregáció megbízásából készített Les formes multiples de la superstition c. tanulmányt ismerteti: Mérleg, 11. 1975, 299-301. Ld. még Rodewyk 1963; Kővári 1976; Kasper- Lehmann 1978; Höffher 1978; Amorth 2009. 42 E tüneteket ismerteti a Rituale Romanum. Ld. még: Amorth 1994; Amorth 2009. 43 Amorth 2009, 189. 44 Az adományok mibenlétéről tömör tájékoztatást nyújt: Buob 1994. A discretio spirituumról ld. a Szolgálat 1990 húsvéti, 85. számának tematikus összeállítását, benne különösen Naszályi Emil, Nemesszeghy Ervin és Őrsy László tanulmányait (Naszályi 1990; Nemesszeghy 1990; Őrsy 1990), valamint Hengsbach 1979. 45 Ld.pl. Amorth 1994, 51. 46 A Rituale Romanum 1614 és 1999 között érvényes ördögűzésre vonatkozó irányelveit és az ördögűzés szertartásának imáit magyarul közreadja: Amorth 2009, 188-204. А П. Vatikáni Zsinat szellemében utoljára az exorcizmusra vonatkozó liturgikus előírás készült el: Rituale Romanum - De exorcismus et supplicationibus quibusdam. Editio typica. Typis Poliglottis Vaticani, MIM. 386
