Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek - Szulovszky János: Szempontok és adatok a szellemi világ néprajzának keresztény értelmezéséhez
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. könyv - arról tudósít, hogy miután Isten Moáb földjén újra szövetséget kötött Izráel fiaival (MTörv 11-27 fejezet), felsorolta az áldásokat, amely azok osztályrésze, akik a szövetséget megtartják (MTörv 28,1-14), de egyúttal világosan és nyomatékkai szólt azokról az átkokról is, amelyeket a szövetség megszegői magukra vonnak (MTörv 28,15-68). Megátalkodott, súlyos bűn által az ember kirekeszti magát az Istennel való élet- és szeretetközösségből. Fontos momentum, hogy mind az áldás, mind pedig az átok következményei a következő nemzedékekre is kihatnak. Tehát az egyénnek nemcsak saját magával szemben, hanem a leszármazottai iránt is van felelőssége, cselekedetei rájuk is kihatnak. Az Isten szerinti életvitel, vagy éppen ellenkezőleg: a súlyos személyes bűn olyan elvetett mag, amelynek előnyeit, illetve a hátrányait az utódok aratják le: élvezik, vagy éppenséggel megsínylik. A teremtéstörténet prófétikus elbeszélése szerint Isten hatalmat ruházott az emberre az élettere fölött (vö. Tér 2,19-20). Szavának, konkrét és/vagy szimbolikus cselekedeteinek súlya van. Minden tette, életének irányultsága kihat a környezetére. Aki a szövetség hűséges megtartója, tehát Isten embereként él, megszenteli azt. Aki viszont Isten rendeléseit, a szövetség törvényeit semmibe veszi, az életével és cselekedeteivel - akár tudatosan, akár öntudatlanul is - az ördög működésének nyit nagyobb teret. Szavaival és tetteivel, illetve Istennel, az angyalokkal vagy éppen az ördögökkel történő interakciói által az ember az egész életvilágát szellemi (pneumatikus) kontextusba helyezi, ezektől függővé válik, sőt, a látható világ dolgaival együtt e láthatatlan környezetet is az utódaira hagyja. A zsidó-keresztény kultúrkörben az emberi világ helyei összekapcsolódnak a szellemi világgal. Ahol sokat imádkoznak, böjtölnek, az a hely az angyali hatások területeivé válik, ahol így isteni befolyás érvényesül. Ahol pedig jóslással, varázslással, és bármely más, Istentől elrugaszkodó tevékenységekkel foglalkoznak, ördögivé válik az a hely. Éppen ezért az egyház régi tapasztalata, hogy az egyes helyeknek különböző szellemi meghatározottságai vannak. Amikor az emberek imádkoznak és böjtölnek, és erre válaszként a Szentlélek felszabadít valamely területet, akkor a szó fizikai értelmében nem a démonok „változtatnak helyet” - elvégre ők nem helyhez kötött lények -, hanem a hely kerül új szellemi kontextusba. A démonok helyett a jó angyalok uralma alá, amelyben a Szentlélek ereje jobban érvényesül. Ahogy a teológus Kovács Gábor fogalmaz, „Isten mindenható így is, úgy is; de az embernek szabadon kell a Megváltó erejével olyan szellemi kontextusra törekednie, ahol a jó angyalok támogatásával nyitottabbá válhat a Szentlélek tevékenysége előtt. Az ember a maga testi-lelki egységében vesz részt ebben a folyamatban, tehát térbeli meghatározottságával 381
