Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek - Szulovszky János: Szempontok és adatok a szellemi világ néprajzának keresztény értelmezéséhez
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. is”.26 Ez az összefüggés adja a „létjogosultságát” a zarándoklatoknak, illetve a búcsújáró helyeknek. De nemcsak helyeknek, a tárgyaknak is van szellemi kontextusuk. Az egyházi gyakorlat olyan szent szimbólumai, mint például a keresztség vize és a bérmálási krizma, evangéliumi összefüggésben állnak, s ezeket Isten eszközül használja pneumatikus hatások közlésében. Ugyancsak erre vezethető vissza a tárgyak megáldása és az ereklyék tisztelete. Az Apostolok cselekedeteiben olvasható, hogy „a betegeket kivitték az utcákra, hordágyakra és ágyakra rakták őket, hogy amikor Péter arra megy, legalább az árnyéka érje valamelyiküket, s megszabaduljanak betegségeiktől” (vö. Ap. Csel. 5, 15.). Jómagam többször is saját szememmel láttam, ahogy a közbenjárók egy démoni zaklatásban szenvedőért imádkozva, őt körülállva, bevett szokás szerint az imát kérő vállára teszik a kezüket. Az illető ezt nyugodtan fogadta, egészen addig, amíg az egyik imádkozó észrevétlenül elő nem vette egy szent ereklyéjét. E közbenjáró mindegyik esetben az alany mögött, vagy oldalt kissé hátrább állt, úgy, hogy az imát kérő nem láthatta, hogy bármit is elővenne a zsebéből. Amikor azonban az ereklyét az alany hátához, illetve a vállához érintette, az imát kérő a hátát, illetve vállát abban a pillanatban úgy arrébb rántotta, mintha tűz perzselte volna meg.27 A tárgyak azonban nemcsak pozitív, hanem negatív pneumatikus hatások közlésére is szolgálhatnak. A katolikus egyház, a talizmánokat, amuletteket és egyéb varázseszközöket már régóta a szentségek és szentelmények sátáni utánzatának tekinti. Fontos hangsúlyozni, az ártó hatás nem a tárgyak fizikai mivoltában rejlik, hanem abban a szellemi összefüggésben, amelybe a fölöttük elmondott okkult formula helyezi őket.28 Ezeket a dolgokat gyakran megetetik vagy megitatják valakivel, aki az átok hatása mellett jellegzetes fájdalmat érez a gyomrában is. A szabadulásáért való imák során nem ritkán különös anyagok vagy tárgyak is távoznak a testből.29 Ahogy Kovács Gábor hangsúlyozza, „ha nem a tényeket próbáljuk elgondolásainkhoz szabni, hanem elgondolásainkat 26 Kovács 2007. 27 Hasonló történetet közöl a szenteltvízről Rőck Gyula: „Pogány G. ezredes mesélte, hogy egy ismerősével kiment az egyik budapesti tébolydába, elmebeteget látogatni. De ö, ismerve a beteg betegségét, élt ama gyanúperrel, hogy az illető nem beteg, hanem megszállott. Ez okból titkon kis üvegcsében szentelt vizet vitt magával s mikor a beteg nem látta, ujjait megnedvesítette, majd a beteg kezére fröccsentette a szentelt vizet, mire a beteg, mit sem tudva mi történt, idegesen kezdte »fújni« kezéről a szentelt víz »erejét«. Ezt többször megismételte s mindig ugyanígy hatott vissza a »beteg«...” Röck 1942, 147. 28 Ez jelent veszélyt a homeopátiás szereknél is. 29 Kőváry 1976; Amorth 1994; Kovács 2007, 155-157. 382
