Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek - Szulovszky János: Szempontok és adatok a szellemi világ néprajzának keresztény értelmezéséhez
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Ennek megfelelően a keresztény világkép szerint az Istennel való kommunikáció nem valamiféle hallucináció, nem egy eleve patologikus jelenség, hanem reális lehetőség az ember számára. E vonásai miatt tévedés lenne irracionálisnak minősíteni a keresztény világképet. E vonatkoztatási rendszerben a különböző jelenségek értelmezése épp úgy lehetséges teljesen racionálisan, módszeresen, ok-adatolt, tudományos módon, mint egy reduktív ateista világkép talaján. Ne feledjük: a tudományos gondolkodás éppen a keresztény teológia szülötte. Szükséges megjegyezni továbbá, hogy egyébként a materialista világkép sem jelent garanciát önmagában e követelmények betartására: nem a közvetlenül vagy indirekt módon megnyilvánuló világkép, hanem a követett metodika tesz valamit tudományossá. A szellemi kontextus A Szentírás tanúsága szerint Isten több alkalommal is szövetséget kezdeményezett az emberrel.23 Előbb Ábrámmal (Teremtés könyve 15. fejezet), majd később a Sinai hegyen Mózes közreműködésével Izráel népével (Kivonulás könyve 24 fejezet). E szakrális szövetség az ember számára elkötelezettséget igénylő ajándék.24 Ez életközösséget, személyes én-te kapcsolatot jelent. Noha Isten ingyenes adományaként előzetes feltételek nélkül jött létre, azonban a személyesség megköveteli, hogy ne maradjon viszonzás nélkül az ember részéről. A szövetség, mint életközösség, ehhez megfelelő élet- és magatartásformát igényel az emberek részéről.25 A kőtáblára vésett tízparancsolat voltaképpen ennek a summázata (vö. Kiv 20,1-17, MTörv 5,6-21). Akaratszabadsága révén az ember dönthet Isten elképzelése szerinti élet mellett, de annak ellenében is. Mózes ötödik könyve - az ún. Második Törvényhelyzet vagy vallás alapján történő bármilyen diszkriminációját”. А П. Vatikáni Zsinatnak az Egyház és a nem keresztény vallások kapcsolatáról szóló Nostra Aetate kezdetű nyilatkozata másik helye határozottan leszögezi: „A népeknél a legősibb koroktól fogva napjainkig megtalálható annak a titokzatos erőnek bizonyos észlelése, mely jelen van a dolgok folyamatában és az emberi élet eseményeiben, sőt, olykor ismernek egy Legfőbb Lényt, s még Atyát is. Ez az észlelés, illetve elismerés bensőséges vallási érzülettel hatja át életüket. A kultúra haladásához kapcsolódó vallások pedig egyre árnyaltabb fogalmakkal s mind kiműveltebb nyelvezettel igyekeznek válaszolni ugyanezekre a kérdésekre. (...) A katolikus Egyház semmit sem utasít el abból, ami ezekben a vallásokban igaz és szent. Őszinte tisztelettel szemléli ezeket az élet- és magatartásformákat, tanításokat és erkölcsi parancsolatokat, melyek sokban különböznek attól, amit ő maga hisz és tanít, mégis nem ritkán tükrözik annak az Igazságnak sugarát, aki megvilágosít minden embert”, http://www.katolikus.hu/zsinat/zs_09.html (letöltve: 2017. május 31.) 23 Ezekről ld: Thorday 1996. 24 Vö. Thorday 1996, 51. 25 Thorday 1996, 53. 380
