Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek - Szulovszky János: Szempontok és adatok a szellemi világ néprajzának keresztény értelmezéséhez
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. keresztény életet. A bukott angyalok - a sátán, az ördögök, démonok18 - minden erejükkel megpróbálják ezt megakadályozni. Anélkül, hogy belemélyednénk a bibliai antropológiába,19 20 témánk szempontjából most csak azt fontos kiemelni, hogy az Ó- és Újszövetség kinyilatkoztatása szerint Isten az embert nem csupán az univerzum anyagi állományának egy részéből, hanem lelket teremtve belé alkotta meg. Az ember test és lélek egysége. A héberben Isten teremtő lehelete a rúah, a görögben ennek rendszerint a pneuma a megfelelője, de ezt a szót használják magára a harmadik isteni személy, a Szentlélek megnevezésére is; a pneuma latin megfelelője a spiritus lett, a magyar fordítások ezt általában a „lélek” - utóbb gyakran a „szellem” - szóval adják vissza. Ahogy a református teológus, Fekete Károly is hangsúlyozza, „a lélek az emberiéinek olyan aspektusa, mely kívül, ill. felül áll az anyag világán és törvényein. A lélek kapcsolja az embert Istenhez, általa képes az ember Isten Leikével kapcsolatba kerülni, a hit és erkölcs igazságait felfogni, és életét azok alá rendelni. A pneuma nem egy része, elkülönülő darabja, szerve az élő embernek, inkább képessége, hogy befogadja Isten irányítását”}0 A materialista világképtől alapvetően a következőkben különbözik a keresztény világkép: 1. ) ontológiailag létező valóságnak tartja Istent, illetve az angyalokat és a démonokat.21 2. ) Az embert nem csupán anyagból álló, biológiai lénynek tekinti, hanem nem-anyagi jellegű lélekkel (rúah, pneuma, spiritus) is rendelkező teremtménynek, aki épp emiatt képes Istennel kapcsolatra lépni.22 18 Szigeti 2008. 19 Napjaink analitikus, differenciáló tudományos szemléletét nem lehet a bibliai szövegeken számon kérni. Tekintettel kell lenni arra, hogy a sztereometrikus-szintetikus sémi gondolkodásmód nem az egymástól tisztán elkülönített fogalmak felhasználásával igyekezett a valóságot megfogalmazni, hanem a rokon értelmű szavak egymás mellé állításával. A bibliai antropológia magyar nyelven is bőséges irodalmából ld. pl. Léon-Dufour 1992, 522-528, 847-863,1181-1183, 1214-1217, 1324-1327; Csia 1994; Wolff 2001; Gaál 2009. 20 Fekete 2009, 77. 21 E transzcendens létezők nem azonos súlyú princípiumok: Isten a teremtő, az angyalok teremtett lények, akiknek teremtettsége jelenti azt az ontológiai alapot, amely lehetővé teszi a jó és a rossz közötti döntés lehetőségét és jelentőségét - ld.: az utóbbi választása alapján történő különbség- tételt: bukott angyalok, vagyis démonok. 22 Az ember teremtett létezőként nem hordozza magában (anyagi valójában) létének okát és magyarázatát, ezért elemi igénye ennek a teremtett (materiális) világon túlmutató keresése. Ennek fényében a keresztény világkép talaján álló tudományos kutatás a nem-keresztény vallási megnyilvánulásokat nem elítéli, hanem vizsgálja, elemzi. - E hozzáállás katolikus teológia részéről történt alátámasztása gyanánt indokolt idézni a következő iránymutató állásfoglalást: „az Egyház - mint Krisztus lelkületétől idegen dolgot - elítéli az emberek faj, bőrszín, társadalmi 379
