Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek - Szulovszky János: Szempontok és adatok a szellemi világ néprajzának keresztény értelmezéséhez
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. tudatosítanák végre magukban, hogy az embert körülvevő világnak a különböző világnézetek alapján egyidejűleg több tudományos modellje létezik. Az, hogy valami tudományosnak minősül-e vagy sem, annak nem az érvényre jutó világkép, illetve az alkalmazott vonatkoztatási rendszer a kritériuma, hanem az, hogy a metodika mennyire módszeres, logikus és analitikus, s az adott értelmezési keretben megfogalmazott magyarázat mennyire tud összhangot teremteni a rendelkezésre álló összes ismert adat között. Tehát minden ezt megkérdőjelező vélelem dacára, van létjogosultsága a szellemi világ néprajzi értelmezése során egy keresztény tudományos paradigmának. Természetesen, ahogy a reduktív ateista megközelítés sem homogén, a keresztény értelmezés sem uniformizált, az is többféle lehet. Építhet akár valamely keresztény/keresztyén teológiára is, de attól merőben eltérő argumentációval is élhet. A félreértések elkerülése végett feltétlenül szükséges még néhány megjegyzést tennem. Mivel nem a teológia, hanem a bölcsészettudomány művelése a célunk, ezért nem feladatunk valamely vallási rendszer tételeinek igazolása. így mikor egy adott világkép, illetve vonatkoztatási rendszer koordinátái szerint értelmezünk különböző vallásokat, vallási jelenségeket, ez nem jelenti azt, hogy az adott értelmezési keretet minősítjük az egyedül lehetségesnek és igaznak. Persze, magánemberként az ember meg lehet győződve a saját világképe igazáról, de tudósként nem feledheti azt, hogy a tudomány nem alkalmas semelyik világkép vagy világnézet igazolására. A kutató tények, konkrét adatok alapján minden további nélkül kijelentheti azt, hogy a különböző vallások rendszerükben, differenciáltságukban más és más szinten állnak, ám ezt nem minősítheti értékjelzőkkel - ellentétben a teológiával, azzal az a sajátos tudománnyal, amely rendszerezően és analitikusan az isteni igazság keresésével foglalkozik, s ennél fogva elkerülhetetlen feladata az igazságtartalmakról való állásfoglalás. Az értelmezés kerete: a keresztény világkép fő elemei A keresztény világkép legalapvetőbb vonása a szerető Isten tételezése. Ez az Isten - a Credo szavaival — „mennynek és földnek, minden láthatónak és láthatatlannak teremtője’’. Eszerint a világmindenség nemcsak anyagi, hanem szellemi világból is áll. Isten legfőbb jellemzője a szeretet - Szent János apostol szerint maga „az Isten szeretet” (ÍJn 4,8) s az egész teremtés műve ebből a szeretetből vezethető le. Bár Ő „mindenható Atya”, az értelemmel bíró teremtményeit nem egyszerű alattvalónak, őt mechanikusan hozsannázó gépeknek alkotta meg, hanem felruházta őket szabad akarattal, akik dönthetnek az Istennel való közösség mellett, de annak ellenében is. Szellemi teremtményei - az 377
