Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek - Szulovszky János: Szempontok és adatok a szellemi világ néprajzának keresztény értelmezéséhez
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. tény világkép talaján álló is. Ez ugyan kiindulópontként elfogadja a kereszténység alapvető premisszáit (pl. Isten létének tételezése, keresztény emberkép), ám teljesen a racionalitás, az analitikus, diszkurzív gondolkodás jellemzi. Nem tagadom: vannak, akik vitatják e megközelítés létjogosultságát.3 Az összehasonlító vallástudomány széles körben elfogadott dogmája az, hogy tudományos igénnyel csak minden vallástól egyforma távolságot véve, egy közös koordinátarendszerben lehet a vallásokat vizsgálni. Bármennyire is sokan vallják ezt a tételt, attól még nem minősül tudományosan megalapozottnak ez a vélekedés. E tetszetős és látszólag objektívnek tűnő alapállás két ok miatt sem verifikálható. Miközben a kulturális relatívizmus eszméjén nyugszik, sajátos és sajnálatos módon nincs tekintettel az einsteini relativitáselmélet tudományfilozófiai következményére. Albert Einstein 1905 és 1915 között folytatott vonatkoztatási rendszerekre irányuló kutatásai során - amely előbb a speciális, majd később az általános relativitás elméletének a kidolgozásához vezetett - bizonyítást nyert a vonatkoztatási rendszerek egyenértékűsége,4 Immár egy évszázada tudható, hogy például a geocentrikus és a heliocentrikus világkép közötti vita voltaképpen teljesen meddő és eldönthetetlen, mert egyik nézet sem helytelen. A világ mindkét vonatkoztatási rendszerben egyaránt leírható tudományosan, még ha a Napot központba állító modellt matematikailag egyszerűbb is formalizálni. A másik fontos momentum a következő: az összehasonlító vallástudomány nemzetközi szakirodaimára is érvényes Janice Boddy azon megfogalmazása, hogy a „globális materializmus nyomása” tetten érhető rajta, illetve az ezt felügyelő tudósi hagyományon.5 6 Ugyanis a kutatók túlnyomó többségének a munkáiban változatlanul reduktív ateista6 értelmezési keret jut érvényre. Noha a megközelítések bár sokféle gyökerűek, ám gyakorlatilag a materialista világkép jellemzi e műveket. Márpedig a tudomány eszköztárával egyetlen világképről sem jelenthető ki, hogy az az egyedül igaz és verifikált valóságmodell. így a materializmusról7 sem mondható el, hogy az objektív igazság kizárólagos letéteményese volna. Helyénvaló lenne, ha a bölcsészettudományok művelői is 3 Lásd vitaindító dolgozatomat (Szulovszky 2014a) és a hozzászólásokat: Klaniczay 2014; Mohay 2014; Pócs 2014; Vargyas 2014. Az ezekben megfogalmazott ellenvetésekre adott rövid válaszom: Szulovszky 2014b. Bővebben kifejtve: Szulovszky 2017. 4 Vö. Lánczos 1978; ldmég: Fercsik 1977. 5 Boddy 1994,407. 6 E kifejezést először Katherin Ewing használta (Ewing 1994, 572.). A kifejezésre hozzászólásában Vargyas Gábor hívta fel a figyelmemet, ő azonban tévesen Matthew Engelke-nek tulajdonította (vö. Vargyas 2014,200-201, 7. jegyzet.). 7 Az agnosztikus hozzáállás gyakorlatilag megreked a materializmus szintjén. 376
