Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Albert András: Az erdélyi vallásszabadság kérdése gróf Bethlen Miklós röpiratainak tükrében (1687–1704)
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. netes bódulás vala Erdélyben mindenfelől. Az urak, főemberek, nemesek cselédestől szekerekre rakodván, futottanak, szaladtanak a közel való várakban, városokban. Többnyire minden jövök, kivált gabonájok, marhájok kinn maradván, és azokot a sok tolvaj kurucok mind elpraedálván, úgyannyira, hogy sok becsü-letes urak, főemberek, nemesemberek minden jövőktől megfosztatván, éppen koldulásra jutának. Ki ne tudná leírni vagy elészámlálni, mennyi károkat tőnek Erdélyben...", „A gyilkos, rabló kurucoknak adott kegyelem természet ellen való dolog” - írja.20 „...ezért bizony csak tíz magyarnak sem kellett volna levágatnia magát. Mert a revolúció előtt mindezeket bírtuk, sőt ezeknél hasznosabb volt a Diploma, mert minden törvényünknek, lelki-testi szabadságunknak a Diploma volt az ereje, azt pedig most a pacifcátióban elé sem hozzák..!41 A szultánt, II. Musztafát (1695-1703), a karlócai béke (1699) kötelezte a béke fenntartására. A császár hadait lekötötte a Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) kitörése. Ebben a teljesen kilátástalan erdélyi helyzetben két fontos tényező késztette Bethlent a Columba Noe megírására: 1702-ben utolsó diplomáciai útján elkészített Penetralia című politikai tervezetével még egy utolsó kísérletet tett arra, hogy Erdély politikai viszonyainak újratárgyalását és újrarendezését napirendre tűzzék és megtárgyalják.17 18 Próbálkozása azonban nem járt sikerrel. A másik fontos tényező az 1704. évi erdélyi pusztítások legtragikusabb eseménye, a Nagyenyedi Református Kollégium elpusztítása volt, amely mélyen érintette Bethlen Miklóst, mint kollégiumi főgondnokot. A tervezetet több kísérő levéllel együtt Pánó István görög kereskedőnek adta át, aki Bécsbe készült. Késlekedvén a levél kivitelével, Bethlen Miklós visszakövetelte azt. Gyanút keltvén a levél átadásának sürgőssége, Pánó István Rabutinnak adta át az iratcsomót. Wesselényi István naplója említést tett egy a császárhoz intézett állítólagos jelentésről, amelyben Bethlen beszámolt a Rabutin vezette kegyetlen hadjáratokról. E tervezet szolgáltatta az indokot arra, hogy végleg leszámoljon Bethlen Miklóssal.19 Két évvel később a tervezetet megküldte Jacob Jan Hamel-Bruininx holland, George Stepney angol és Christian Friedrich Bartholdi porosz bécsi követeknek. A levél szerzője nem fedte fel kilétét, a végén aláírás helyett az „atyátok fia és meg ismert szolgátok”-at írta. A címezettek felismerték a szerző kilétét. George Stepney angol követ rendszertelen és következetlen elképze17 Cserei 1983, 243. 18 Jankovics 1987, 927-931. 19 „ ...amint hallottam, hogy megírta volna ugyan Bethlen Miklós úr, hogy a generál miképen égetteti, s pusztlttatja az országot, ezek és több uraknak lévén már kezekben Panónak sok levelei..." Szathmáry 1891, 1-60. 37
