Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Albert András: Az erdélyi vallásszabadság kérdése gróf Bethlen Miklós röpiratainak tükrében (1687–1704)

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. netes bódulás vala Erdélyben mindenfelől. Az urak, főemberek, nemesek cse­lédestől szekerekre rakodván, futottanak, szaladtanak a közel való várakban, városokban. Többnyire minden jövök, kivált gabonájok, marhájok kinn marad­ván, és azokot a sok tolvaj kurucok mind elpraedálván, úgyannyira, hogy sok becsü-letes urak, főemberek, nemesemberek minden jövőktől megfosztatván, éppen koldulásra jutának. Ki ne tudná leírni vagy elészámlálni, mennyi káro­kat tőnek Erdélyben...", „A gyilkos, rabló kurucoknak adott kegyelem természet ellen való dolog” - írja.20 „...ezért bizony csak tíz magyarnak sem kellett volna levágatnia magát. Mert a revolúció előtt mindezeket bírtuk, sőt ezeknél haszno­sabb volt a Diploma, mert minden törvényünknek, lelki-testi szabadságunknak a Diploma volt az ereje, azt pedig most a pacifcátióban elé sem hozzák..!41 A szultánt, II. Musztafát (1695-1703), a karlócai béke (1699) kötelezte a béke fenntartására. A császár hadait lekötötte a Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) kitörése. Ebben a teljesen kilátástalan erdélyi helyzetben két fontos tényező késztette Bethlent a Columba Noe megírására: 1702-ben utolsó diplomáciai út­ján elkészített Penetralia című politikai tervezetével még egy utolsó kísérletet tett arra, hogy Erdély politikai viszonyainak újratárgyalását és újrarendezését napirendre tűzzék és megtárgyalják.17 18 Próbálkozása azonban nem járt sikerrel. A másik fontos tényező az 1704. évi erdélyi pusztítások legtragikusabb ese­ménye, a Nagyenyedi Református Kollégium elpusztítása volt, amely mélyen érintette Bethlen Miklóst, mint kollégiumi főgondnokot. A tervezetet több kísérő levéllel együtt Pánó István görög kereskedőnek adta át, aki Bécsbe készült. Késlekedvén a levél kivitelével, Bethlen Miklós visszakövetelte azt. Gyanút keltvén a levél átadásának sürgőssége, Pánó Ist­ván Rabutinnak adta át az iratcsomót. Wesselényi István naplója említést tett egy a császárhoz intézett állítólagos jelentésről, amelyben Bethlen beszámolt a Rabutin vezette kegyetlen hadjáratokról. E tervezet szolgáltatta az indokot arra, hogy végleg leszámoljon Bethlen Miklóssal.19 Két évvel később a tervezetet megküldte Jacob Jan Hamel-Bruininx hol­land, George Stepney angol és Christian Friedrich Bartholdi porosz bécsi követeknek. A levél szerzője nem fedte fel kilétét, a végén aláírás helyett az „atyátok fia és meg ismert szolgátok”-at írta. A címezettek felismerték a szer­ző kilétét. George Stepney angol követ rendszertelen és következetlen elképze­17 Cserei 1983, 243. 18 Jankovics 1987, 927-931. 19 „ ...amint hallottam, hogy megírta volna ugyan Bethlen Miklós úr, hogy a generál miképen égetteti, s pusztlttatja az országot, ezek és több uraknak lévén már kezekben Panónak sok levelei..." Szathmáry 1891, 1-60. 37

Next

/
Thumbnails
Contents