Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Albert András: Az erdélyi vallásszabadság kérdése gróf Bethlen Miklós röpiratainak tükrében (1687–1704)

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

lésnek nevezte a Columba Noe röpiratot, annak szerzőjét pedig ostobának és meggondolatlannak. Az eredetileg francia nyelven íródott levél magyar nyelvű változata: „Én jó Uraim, A Lelki Attyafiság és az ti mostam nagy hivatalotok, kéntelenített engemett arra, hogy észt az egy Barátom jeles elméjétől származott Projectumott, néktek el kűlgyem, a ki is míg az Istennek ez iránt való javal- lását nem láttya, nem akarja magát ki adni. Elyetek vélle, ha néktek teccik, en úgy gondolom, hogy e nélkül, valamellyetekett cselekesztek, mindenek füstben mennek s Jégén Építetek, Ha méltónak itillitek, el küldhetitek észt Hollandiában s. Angliában, hogy ott kinyomtassák, En kérlek titekett, Bertholdi Uramon kívül engemett senkinek ki ne agyatok. Az ki vagyok nektek mindnyájatoknak Jo Uraim Atyátok fia és es meg ismert szolgátok. Anno 1704. in Mense Aprili En magam pecseteltem (es) visszapecseteltem.”20

A röpiratot a szerző álnév alatt, I. Lipót császárnak ajánlva, Hágában akarta kinyomtatni. A mű megírásának okairól értesíti az olvasót és mindazoknak, akiknek e művet szánta: „Az haza és proxime (közelebbről) Enyed romlása, kit bizony, mint egy gyermeket, úgy megsirattam, indíta a Noé galambja írására. Isten előtt állok, s írom, jómra-e, gonoszomra-e? Isten titkában vagyon. Csaknem nyugodhattam sem nappal sem éjjel, míg el nem készítem. Én Istenem szánj, meg s minthogy Te mindent tudsz, te szabd én reám, mert én azzal nem merek dicsekedni, hanem te szabd én reám ingyen való kegyelmedből."2'

Az álnéven megjelentetett röpirat Bethlen Miklós erdélyi kancellár politikai koncepciója Erdélynek a Habsburg-birodalmon belüli státuszát tekintve. A rövid történelmi bevezetőben a Mohácsi vész (1526) utáni időket mutatja be, egészen a karlócai békéig (1699). A röpirat politikai és egyben államelméleti programot tartalmaz, amely mintegy 18 pontban tárgyalja a kancellár koncepcióját. Bethlen elképzelése szerint a leendő erdélyi fejedelem valamelyik német református fejedelmi házból származzon. Bethlen Miklósnál a fejedelem választás esetében a vallási kérdés kerül előtérbe tekintettel arra, hogy a már létező protestáns unió a 16-17. századi Európában politikai hatalmi tömörülés is volt egyben, amely kiegyensúlyozná a Habsburg-házból származó katolikus hercegnő politikai hatalmát és befolyását az erdélyi politikában.22 Az általa el20 Bethlen 1987, 963. A levél eredetije megtalálható a Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Bécs. Hungarica, 365. Fase. 108. Másolat. Pour Mons. Mons. Milord Stepnei et Hamel Breiin (...) Mediateurs entre S. M. d. et le Hongrie Ca Mr. Beroldi envoj (...) De S. M. Preussien.;Történelmi Tár, 1891.45.; Simonyi 1871.

21 Bethlen 1955,2. köt. 368.

22 Bethlen politikai koncepcióját — a nagyközönség számára érthetőbbé és világosabbá tétele érdekében — a 16. században keletkezett Heidelbergi Káté mintájára kérdés-felelet formában tárja a címzettek elé. Az 5. kérdésben kifejti a protestáns (református) fejedelem

38