Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek - Balázs Lívia: Fényjelenségek vallásos magyarázata a Rábaközben és a Tóközben
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. vóí, akik látták, térdre estek, imádkoztak, aszittík a mennyország mutatkozik még nekik. ” (Szil, 26.) Nem véletlen a vallási elem, hiszen a hitélet számos előképet biztosított a hívők számára. Jézus megkeresztelésénél, mennybemenetelénél, Mária mennybevitelénél, János jelenéseinél, Szent István vértanúnál és Illés prófétánál egyaránt égnyílásról van szó. Ezeknek hatásos képi megfogalmazásával (7. kép), illetve a szétnyílt felhők között, sugárzó, égi fényben megjelenő szentekkel számtalanszor találkozhattak a hívők a templomokban, a szentképeken és a vallásos ponyvák, imakönyvek metszetein egyaránt. A máriacelli48 búcsús ponyvák és szentképek például előszeretettel ábrázolták a Szűzanyát megnyílt éggel.49 S miután a rábaköziek kedvelt búcsújáróhelye volt Máriacell, számtalan ilyen „búcsús emlék” kerülhetett be a falusi közösségekbe (8. kép). Érdekessége az égnyílásról szóló történeteknek, hogy egy kivételével (22.) mindegyik saját (19., 20., 21.), vagy egy családtag (nagyszülő: 16., 18., 23., anya: 17., 24., 25., 26.) élményét meséli el, nem másoktól hallottakat közvetít. A saját élményelbeszélésekben ott vibrál a látvány kiváltotta félelem, vagy döbbent rácsodálkozás. A családtagok által megélt események többsége pedig vallási tartalmú történet. Lehet, hogy ez a kettősség abból adódik, hogy nem mindig merték vállalni, mint vallási élményt. Elképzelhetőnek tartom, hogy valaha a Rábaközben is kapcsolódhatott egy hasonló értelmezés a jelenséghez, mint amiről Krupa András ír Békés megyei gyűjtésében: „Amikor valaki meglátta, hogy kinyílt az ég, gondolnia kellett valamire, s az teljesedett neki. "50 Bálint Sándor Áldozócsütörtök (Jézus mennybemenetelének ünnepe) kapcsán a Sajómenti Girincs faluban, Székesfehérvár-Felsővároson és Esztergomban olyan élő hagyományt említ, miszerint a déli harangszókor elmondott kérés egyenesen a nyitva álló égbe száll.51 A szerbeknél vízkereszt, valamint Keresztelő Szent János napján, a Dráva menti lakócsai horvátoknál és az őrtilosi hor- vátoknál nagypénteken nyílik meg az ég, s ilyenkor kívánni lehet valamit.52 A fenti hagyományoknál égnyílással kapcsolatos jeles napokhoz kötődik a motívum. Az a tény, hogy ekkor kéréssel lehet fordulni a mennybéliekhez, átkapcsolódhatott a valós látványra is. Ha létezett ez a kívánság-motívum a Rábaközben és a Tóközben, az az idők során a történetekről lekophatott. A látványt átélő szégyenlősségből, vagy a 48 A burgenlandi Máriazell. 49 Szilárdfy 1997,488,489,492,494-501 -es képek. 50 Krupa 1974,45. 51 Bálint 1989,332. 52 Frankovics 2010. ; nemzetisegek.hu/repertoriuin/2010/01/belivek_33-36. pdf; Részletet tartalmaz Eperjessy Ernő: Őrtilosi hiedelmek és mondák című művéből is. 333
