Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek - Balázs Lívia: Fényjelenségek vallásos magyarázata a Rábaközben és a Tóközben
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. hiedelemhez esetleg kötődő tabu miatt el is hallgathatta azt. Nem valószínű, hogy a néphit egy ilyen feltűnő jelenséghez ne kapcsolt volna semmit. A 23. történet büntetés-motívuma is erre enged következtetni. Nem hiszem azt sem, hogy háborút, bajt jelölt volna, mivel az a többi égi jelhez olyan erősen kötődik, hogy még napjainkban is jól gyűjthető. Az égnyílás reális magyarázatára több lehetőség adódik. Az óriási fény, a jelenség rövid idő alatti lefolyása egyaránt lehet gömbvillám, meteorhullás, vagy az északi fény koronajelensége. A gömbvillám szemszögéből vizsgálva az adatokat, a rövid ideig tartó erős fény (16., 24.) utalhatna erre, de hiányzik a gömb, vagy nyújtott alak említése. Ez legalább olyan feltűnő, mint a szétrobbanás pillanata. Ezen kívül az elbeszélésekben nagyobb kiterjedésű fény szerepel, mint amire a gömbvillám képes.53 Lehetne meteor is néhány történetben (16., 20., 21., 24., 26.), de a térségben a rendelkezésemre álló szakirodalomban, a feltételezett időintervallumban csak egyetlen jelentősebb méretű meteorról szóló hírrel találkoztam. Ez az 1905-ös malomházi eset54 viszont reggel zajlott le, míg a történetek mindegyike esti, vagy éjszakai időpontról beszél. Bár, egy Szilban gyűjtött elbeszélés az 1908. június 30-án 7.13-kor lezuhant Tunguz meteort55 jelöli meg, mint a látvány forrását, de ennek magyarországi észleléséről nincs adat. Légkörfizikai okok miatt nem is valószínű, hogy látható volt. Becsapódása pedig olyan távol esik hazánktól, hogy a földgörbület miatt még az atmoszferikus reflexió hatása is kizárható.56 Az északi fény, illetve annak korona-jelensége viszont a legtöbb elbeszélés történéseibe beleképzelhető (17., 18-21, 23-26.). Ennek látványáról a Révai Lexikon így ír: „máskor több fénylő ív jobbról, balról emelkedik a magasba és közös pontban, az Észak koronájában egyesülni látszik. ”57 Az 1938. január 25- i északi fénynél ezt így rögzítette Detre László: „fél 10 felé egy E-EN Y-i irányban lévő pontból hirtelen rengeteg fénysugár tört elő egész a zenitig. Ez volt a tünemény legszebb pillanata. ”58 Az általam gyűjtött történetekben a fent leírtakkal több hasonlóságot is találhatunk: 53 Egely 1992, 73. 54 Sopron 1905, jún. 65-66. sz. 5. 55 A robbanás epicentruma Vanavarától 64 kilométerre volt. Az Alsó-Tunguszka és a Léna között húzódó tajgavidék felett 6-8 kilométeres magasságban következett be a detonáció. Az égitest lapos, 5-20 fokos szögben hatolt be az atmoszférába. A tudósok többségi álláspontja szerint aszteroida vagy üstökösmag légköri robbanása okozta az eseményt. Elter 2015, www.origo.hu/ tudomany/felfedezo/20150630-sziberia-lena-folyam-tunguz-esemeny-aszteroida-becsapodas- kozmikus-objektum-ufo. html 56 Dr. Elter Tamás szives közlése. 57 Révai Nagy Lexikon 1912, 755. 58 Detre É. n., 237. 334
