Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek - Barna Gábor: Miben segít Szent Margit? Krízishelyzetek és imameghallgatások Árpád-házi Boldog Margit szentté avatási eljárásban

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

Egy dorogi asszony pedig a szülői tisztelet ellen vétőkért (4. parancs) kéri Boldog Margit közbenjárását.

II. Kiknek segített Boldog/Szent Margit?

A levélírók között a társadalom minden rétege, csoportja képviselve van: öreg és fiatal, falusi és városi, vidéki és fővárosi, kétkezi munkás és hivatalnok, sokféle értelmiségi szakma (orvos is sok!), valamint az arisztokrácia egy része. Ez jelzi, hogy a szent királylány tisztelete mely rétegeknél talált táptalajra. A Margit-kultusz a 19-20. századfordulón a történettudománytól és az irodalom- történettől indult el, azaz a kutató értelmiségtől, majd az íróktól és költőktől. Ezt karolta fel Szent Domokos rendje, s tágabban a klérus. (A veszprémi, a szombathelyi püspök, a kalocsai érsek nagy támogatója volt az ügynek, de pl. az egri érsek elzárkózott az eljárás anyagi támogatásától.) Az 1920-as évektől főleg az iskolák, az iskoláskorú fiatalok körében vált népszerűvé. S maradt is így. Ezt tükrözik a levelek is. íróik többségükben városlakók és értelmiségiek. Jelentős számban nők, asszonyok, kisebb számban férfiak. A mindennapi élet megannyi apró és nagyobb gondjában fordultak Boldog Margithoz közbenjárásáért az emberek. Tanulságos, hogy kinek mi számít krízishelyzetnek. Az imameghallgatásokról szóló beszámolók jelzik, hogy Margit tiszteletének formái az egyéni vallási gyakorlatban nagyon változatosak lehettek.11

Bár a katolikus és nem-katolikus sajtó révén a szentté avatás híre gyorsan terjedt, tanulságos, hogy szerzetesrendek tagjai (kalocsai iskolanővérek), egyháziak (plébánosok, lelkipásztorok), kongreganisták, harmadrendi (ferences, karmelita) tagok szerepelnek a levélírók között. Egy levélíró rádióelőadás után kérte Boldog Margit közbejárását. Mindezek az információ terjedés csatornáját is jól jelzik. A sajtótermékekben közölt imameghallgatások legjobb propagálói voltak Margit közbejáró segítségének.

Az imameghallgatások dokumentációi lefedik az ország mindenkori területét, ami 1900-1944 között többször változott (pl. Aranyosmeggyes, Bácska, Balassagyarmat, Borszörcsök, Budafok, legtöbb Budapest, Cegléd, Csongrád, Debrecen, Dorog, Érsekújvár, Esztergom, Gyula, Hatvan, Hévízgyörk, Jászla- dány, Kámon, Kaposvár, Kassa, Kecskemét, Kunszentmárton, Marcali, Maros- vásárhely, Mezőkövesd, Nagygencs, Nagykanizsa, Pécs, Pesterzsébet, Pozsony, Sopron, Szeged, Szekszárd, Szene, Szombathely, Temesvár, Törökbálint, Tö- rökszentmiklós, Vácduka, Vámosladány, Vízvár, Zombor). így korjelző, hogy

ll Korffl970,130.

286