Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek - Barna Gábor: Miben segít Szent Margit? Krízishelyzetek és imameghallgatások Árpád-házi Boldog Margit szentté avatási eljárásban

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

nagy számban olvashatók levelek az elcsatolt országrészekről is (Pozsony, Pös- tyén, Csehszlovákia; erdélyi települések, Románia), ahová a családi kapcsolatokon, illetve, a tömegmédián keresztül juthattak el a hírek, s amelyek tartósan idegen megszállás alatt maradtak, s nem szabadultak fel 1938-1941 között sem. De érkezett levél Amsterdamból és Bécsből is, jelezvén a külföldre költözött fogadalomtevő személy ragaszkodását az ismert, magyar vallási és kegyességi keretekhez, magyar katolikus mivoltához.12

Az imameghallgatásokon keresztül a Szent megjelenik a térben és időben, ezáltal pedig megmutathatja hatalmát, potentiáját.13 A kitartó szervezőmunka, a kiterjedt imaakciók14 végül meghozták az eredményt: XII. Pius pápa 1943. július 23-án Rómában a szentek sorába emelte Boldog Margitot.

A szentté avatás elérte célját úgy is, hogy Margit tiszteletében a társadalom minden rétegében közösségeket szervezett, egy cél érdekében összefogta az embereket,15 elmélyítette a felelősségérzetet, értéket mutatott fel a fiatal korosztályok számára, erősítette a magyar történelmi tudatot. Nem a szervezőkön múlott, hogy ez a hatás nem állandósult, vagy nem tudott mély gyökereket ereszteni. Hiszen a szentté avatási ünnepségek után pár hónappal már Magyarországon is beállt a hadiállapot, majd kezdetét vette a majdnem félévszázados szovjet megszállás, és a kommunista/szocialista elnyomás, amely különösen erősen sújtotta a római katolikus egyházat. A kultuszteremtés lendülete megtört. Ez a körülmény az eseményt szűk egyházi érvényességi körre szorította, kivirágzását lehetetlenné tette. Margit tisztelete a magyar nemzeti szentek történelmi tudatot formáló keretébe szorult vissza. Élő kultusza nincs. A 20. század első felének élő és erős kultuszát azonban jól mutatja a több száz imameghallgatás és csodás gyógyulás, ami sok embernek adta meg, adta vissza a hitet és a reményt.

12 VML SZDRI. BM. ХП.5/С/7. 144/1932. Korff 1970, 130-150.

13 Brown 1993, 133.

14 Barna 2014b.

15 Brown 1993,54-55.

287