Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek - Barna Gábor: Miben segít Szent Margit? Krízishelyzetek és imameghallgatások Árpád-házi Boldog Margit szentté avatási eljárásban

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

és 28 évesen itt halt meg.5 Életszentsége megfelelt a kor társadalmi és vallási várakozásainak, eszméinek, a 13. századi új vallásosságnak, ami elindította a premontrei rendet, a Szent Ferenc Rendet és Szent Domokos rendjét.6 Ennek meghatározója volt a humanitas Christi (kereszt, passio, Eucharistia).7

A 20. századi szentté avatás

Boldog Margit szentté avatási eljárását az I. világháború utáni években Szent Domokos rendje újjászervezte, ami 700 év után, 1943 nyarán sikerrel lezárult. Az eljárás hazai posztulátora és szervezője P. Bőle Kornél OP. volt. Leányzarándoklatok, ima- és szentáldozási és misemondatási akciók szerveződtek az eljárás sikere érdekében, amelyek lényegében átfogták a magyar társadalom minden rétegét. A modern propaganda minden rendelkezésre álló eszközét (újság, rádió, szépirodalom, képzőművészet, film, stb.) igénybe vették a munka során.8

A szombathelyi levéltári anyag tartalmazza a hivatalos magyar és nem magyar nyelvű levelezéseket, a magánleveleket, az imameghallgatásokról szóló hosszabb-rövidebb beszámolókat, a folyamatot szervező P. Bőle Kornél9 OP. feljegyzéseit, terveit, a korabeli, elsősorban hazai katolikus újságok és folyóiratok, valamint külföldi újságok cikkeinek kivágásait. A források révén nyomon követhetők a Margittal kapcsolatos történeti, irodalomtörténeti jellegű tudományos kutatások, de a művészeti alkotások is.

Az 1904 és 1944 között vezetett iktatókönyvek kvantitatív kiértékelése jól tükrözi a szentté avatás 20. századi folyamatának hullámzását. Ezek szerint 1937-1938 és 1940, 1942 jelentette a csúcsot, jól mutatva a magyar szentévek szerepét is az eljárási folyamatban.

5 Regényes életrajza: Bőle 1944a.; Klaniczay Gábor 1994, 113.

6 Mályusz 1933.; Mezey 1971.; Klaniczay Gábor 1994, 95-96.

7 Mezey 1971, 293. A 13. században a kolduló rendi apácakolostorokat a Flandriából kiinduló vallásos nőmozgalom, a beginizmus szelleme ihlette, amely az önként vállalt szegénység mellett a vallásos megigazulás egyik eszközének a cselekvő, másokon segítő munkás életet tekintette. Bálint 1977, 157.

8 Részletesen lásd. Barna 2013.; 2014a.

9 Bőle Koméi, OP (Várpalota, 1887 - Pannonhalma, 1961) hitszónok, lelki író. 1904-ben lépett be a domonkos rendbe. 1910-ben szentelték pappá. 1950-ig, a szerzetesrendek kommunisták általi feloszlatásáig, a budapesti rendházban dolgozott. Művei között fontosak a Boldog Margit tiszteletét elmélyítő, szentté avatását előmozdító kiadványok: Árpádházi B. Margit. Budapest, 1923.; Árpádházi B. Margit szenttéavatási ügye és a legősibb Margit legenda. Budapest, 1937.; Arpádházi Szt. Margit szenttéavatási bullája. Pécs, 1944.; Arpádházi Szent Margit. Budapest, 1944.; Gyöngyvirágok és margaréták Arpádházi Szt Margit oltárán. Szerk. Budapest, 1944.; Gyöngyjuzér. Kis imakönyv Arpádházi Szt. Margit tiszteletére. Összeáll. Budapest, 1944.; Szent kilenced Arpádházi Szt. Margit tiszteletére, összeáll. Budapest, 1944.

282