Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. mellyek védésére Fridrik császár megengedte, hogy a szerzetesek egy nagyobb és egy kisebb erősséget építsenek. - A kisebbnek is láthatók romjai, a nagyobbat lerontották Mátyás királyunk csapatai 1485-ben azon Fridrikkel viselt háború alkalmával, melly Bécs elfoglalásával lett bevégezve. A 16-ik század elején a szerzetesek ez erősséget gyenge fallal pótolták, melly a templomot ma is körülveszi. Ezekután vagy három ízben leégett a hely, nevezetesen 1529-ben a törökök által felgyújtatva. A habsburgi házból eredt császárok több kedvezményekben részesiték a bucsuhelyet, nevezetesen III. Ferdi- nánd, egyszersmind magyar király, 1644-ben kezdé építtetni a mai templomot, két szélső új tornyával, melly I. Lipót király alatt lön befejezve. Hogy milly buzgalommal látogaták e helyet a magyar hívek, mutatják az ott emelt emlékek is. Nevezetesen 1660-ban Draskovics Miklós a Sz. Imre-oltárt, 1662-ben Nádasdy Ferencz és neje Eszterházy Julianna a Sz. István-oltárt, 1685-ben Szelepcsényi prímás a Sz. László-oltárt építteté, hol nyugszanak e főpap tetemei is eltemetve és később Eszterházy Pál nádor, kit I. Lipót király 1787-ben herczegi rangra emelt, a Sz. Katalin-oltárt emeltette. - Örökre nevezetes marad azon nagyszerű körmenet {processio), mellyet e férfiú 1797-ben rendezett, és szintén Eszterházy Miklós, tinini fölszentelt püspök, aug. 27-én Mária-Czelbe bevezetett, hálát adandók Istennek azon sokáig kért kegyelemért, hogy édes hazánkat a török iga alól fölmentette. E körmenetben a nemességből 220 férfi, 100 nő, mindössze pedig 8765 ájtatoskodó vett részt. - Midőn e búcsújárók a kegyhelyre bevonultak, Nagy Lajos királyunk fönebb említett szent lobogója vitetett előttük. A múlt század vége felé csökkent a búcsújárók száma, midőn II. József császár, a nagyobb búcsújárásokat egész birodalmában eltiltotta, az apátságot eltörlé, és kincsei legnagyobb részét a vallási alaphoz csatolta. De Ferencz császár és király a búcsújárást ismét megengedte, 1802- ben a szerzetet visszaállította, sőt 1811-ben maga is meglátogatván a helyet, több kedvezményekben részeltette. A franczia háborúk s egy 1827-ben az egész várost felemésztő tűz által okozott veszteségeiből kiépülve, Mária-Czel ma is nevezetes Bucsujáró-hely s y'ólétben folytonosan emelkedik." Ugyanerről az eseményről a Budapesti Hírlap 1884-ben úgy emlékezet meg, hogy azon a magyarok „Istennel tüntettek az abszolutizmus elleni’32 33 A búcsújárás a 19. század második felétől egyre inkább a népi vallásosság 32 Vasárnapi Újság 1857. aug. 30. 361. 33 Budapesti Hírlap, 1884. https://tti.btk.mta.hu/esemenyek/konferencia/1234-konferencia-media- negyedik.html. Párhuzamként hasonló „tiltakozó” jellege is volt a II. Világháború után Magyar- országon a vallás gyakorlásának, vagy máig is az a határon túli magyarok körében. Vö. Bartha 1987. 259
