Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Az uralkodók szentsége, ha áttételesen is, megerősödött, hiszen ők ajánlották az adott országot Szűz Mária védelmébe. Az is tanulságos, hogy melyik ország, milyen alkalomból, Szűz Mária melyik titulusához kapcsolódva kezdi magát az égi oltalmazó különös kegyelmébe részesülőnek feltüntetni. A trienti zsinat után Szűz Mária szeplőtlen fogantatásának a hirdetése erősödött, majd 1853- ban dogmává is vált. Portugália 1640, Korzika 1735, az USA (Baltimore 1846 óta vallja a szeplőtlen fogantatású Máriát az ország védelmezőjének). Francia- országot XIII. Lajos ajánlotta Szűz Mária kegyelmébe fia születése alkalmával. A félholdon álló, esetleg kígyóra taposó nőalak ennek a szeplőtlen fogantatású Szűznek az ikonográfiái megfogalmazása. A Mária országa felajánlások egyes országok esetében többször is megismétlődhettek, olykor több száz éves időtávon belül. Mária, mint patrónus és Mária, mint uralkodó értelmezések világi aspektusokra is szert tettek, különösen olyan esetekben, amikor, mint például a Habsburgoknál, nemcsak az ország, hanem a dinasztia védőszentjének is tekintették Szűz Máriát. A Habsburgok 1620-ban Fehérhegynél aratott győzelmét az égi pártfogó segítségének tulajdonították. A katolikusok ellenségeivel szembeni küzdelem vezére Mater Magna Austriae lett, aki a későbbiekben a török ellen küzdőket is oltalmazta. Kultuszának középpontja pedig az a Márizell volt, ahova a Habsburg uralkodók maguk is sűrűn játak ki Bécsből. Különös jelentőségre tesz szert a Habsburgok Mária kultuszában a Máriapócsi kegykép, amelynek az 1697-es zentai ütközetben elért győzelmet tulajdonították, és át is vitték a kegyképet Bécsbe.28 A Patrona Bavariae tiszteletet I. Maximilian herceg erősítette meg a 30 éves háború kitörése előtt, amint azt palotája egyik oldalfalán 1615-ben felállított Hans Krumpper által tervezett kígyóra taposó Mária szobor bizonyítja. III. Lajos Bajor király (1913-1918) azután a pápától az I. világháború idején kérte, hogy Bajorországban hivatalosan ünnepelhessék Patrona Bavariae címen a Szűz Máriát. Az ünnepet, ma május 1-én tartják. A Patróna Hungáriáé gondolatnak is 1916 óta meg van a maga története 29 Szűz Mária, mint adott ország patrónája tiszteletének általában meghatározott kultuszhelyet is kijelöltek, ami a Mária-kegyhelyek hierarchiáját is kialakította, több más olyan tényező mellett, mint a távolság, a kegyhelyeket támogató szerzetesrendek kommunikációjának hatékonysága, a kegyhelyeknek megadott búcsúk gyakorisága, a csodák hírének terjedése stb. A barokk kori búcsújárás kultusza az 1780-as évek táján alább hagy. A Habsburg Monarchia területén II. József ismert rendelete nyilván egyik oka a szokás 28 Loretto kultuszát illetően ismert a Habsburgok szerepe, de kevésbé az más tényezőké. Oreäko- vié, 2008, Vő. Oreskoviö 2008. 29 Tüskés - Knapp 2000; Lásd még: Korff 1998. 256
